Mit gondoltok erről a pár soromról? Ki hogy értelmezi?

Ezek a sorok arra utalnak, hogy a világban az emberek gyakran értékelik a hülyeséget és az egyszerűséget az okosság és a műveltség helyett. A vers írója azt mondja, hogy ne hidd, hogy az okosság vagy az erő a legfontosabb, mert a hülyeség lesz az útmutató a világban.

Az utolsó két sor azonban azt javasolja, hogy ne adjuk fel az igényességet és a törekvést a tudásra és az értelemre, még akkor sem, ha a környezetünkben a hülyeség terjed. Inkább azon kell dolgoznunk, hogy az árnyalatokba burkolózó tudásunkat fejlesszük, és hogy a kacagó sors mellett keményen dolgozzunk, hogy jobbá tegyük a világot, ahol élünk.