Osztályoznád a versemet?

Az ördög verset ír

Bizony, mondom néktek:

Ha jókedvű ez az Ördög

verset ír a népnek,

hisz nincsenek már erkölcsök.

De vegyük sorra a történteket,

hogy is lett a Sátán felvidítva?

Írtatok temérdek törvényeket,

néha egyszerű dolgokat betiltva.

Aztán már majdnem nyertem.

Bizony, nem sok kellett volna,

de volt valaki a kereszten

előttem meg nem hajolva.

A szeretetről prédikált,

meg a hit erejéről.

Minden szava muzsikált

s kezdhettem az elejéről

Két évezredem volt,

hogy összeszedjem magamat.

Eltűnt a szégyenfolt,

ez hosszú folyamat.

forradalmak, háborúk, borzalom

és némi okosított tudomány.

Őseitekben meg volt a szorgalom

és végre kezemben volt a kormány.

Több mint száz éve már annak,

hogy felégettük a világot.

Nyomai máig megvannak,

évente visznek rá virágot.

Aztán felégettük még egyszer

és robbant fel már pár atombomba

bizony, bizony nem egyszer

városokat döntve romba, halomba.

Hidegháború és terroristák,

holdraszállás és forradalmak.

A képmutatók és egoisták

szerezték meg a hatalmat.

A testet könnyű megtörni,

de a lelket a legnehezebb

Azt hosszasan kell gyötörni

mert az még rettenetesebb.

telefon, facebook, internet:

ezek bizony a találmányok.

Nem értettétek az intelmet,

pedig régiek a tanulmányok.

Fényképeiken a sok ismerős

mind nagyon jól mulatnak.

Ez biztosan neked is ismerős.

Rajtad mind túl mutatnak.

Irigykedve nézed őket

mert neked ez nincsen,

de illúziófelhőket

bámulsz kicsi kincsem.

Így nyerhettem végül én.

Ne nézz már ilyen hülyén!

A világháló lett a börtönöd,

nincs már életösztönöd.

Ki sem mozdulsz otthonról,

a világháló csak ostromól.

Ráncolod a szemöldököd,

Bizony, bizony nincs ördögöd.

Illetve én még itt vagyok

már páros rímet faragok

A Bibliát lapozgatva,

esélyeidet latolgatva.

De én, az Ördög nem hagyom,

hogy Bibliázgass angyalom.

Pedig az most megmentene,

bűneidtől felmentene.

De inkább nézz egy filmet,

s hagyj rám minden rímet.

Csak nem elkapott az álmosság?

Legyen neked ez bizonyosság.