Nagyon amatőr "hobbyból" színészkedőktől és/vagy kezdőktől kérdezhetnék egy szokatlan kérdést?
Ha majdan a gyermekeivel és feleségével próbál(koz)na leegyszerűsített darabokat "előadni" önmaguk előtt, önmaguk szórakoztatására egy jelenleg még (legalábbis így gondolja) tehetségtelen férfi, van esély rá, hogy ebből a borzadalmas stádiumból >>gyakorlással<< előrébb lépjen (nyilván nem egy jó, kiváltképp nem nagyszerű, hanem csupán) elfogadható (vagyis már nem reménytelenül tehetségtelen, hanem legalább viszonylag elviselhető) szintű előadóvá, hogy ilyen (előzőtől jobb) állapotában már jobban tudjon segíteni családjának a szükséges alapszintű "ismeretek" átadásában? Még ha csak önmaguk előtt előadott "darabokban" is (mert több(ek)ről nincs szó) , de azt idővel valamivel "jobban előadottá" tudja/tudNÁ alakítani, mint most, amikor szegény azt se tudja hogyan fogjon akármihez is hozzá?
A kérdés: akármilyen gyakorlás segít(het)NE ezen?
Mikre gondolok? Ha szükséges:
-Népitánc órákra, akár különböző csoportokhoz bejelentkezés, órák aktív látogatása.
-Társastánc (standard tánc) órákra járás.
-Egy jobb ének tanár felkeresése (kérdés: hogyan állapítható meg, hogy ki jó).
-Valamilyen jangszeres játék (igaz nem tudom, ez bármire jó lehet-e) legalább minimális szintű elsajátítása.
-Színészettel kapcsolatos könyvek, tananyagok (színdarabok?) alapos áttanulmányozása.
-Bábszínházak felkeresése, ottani előadótól való tanulás céljából.
-Esetleg (ez eddig a legnehezebb) kapcsolatfelvétel amatőr színészcsoportokkal, befogadás esetén tőlük való ismeretek elsajátítása.
-Ráadás: esetlegesen vannak ezektől is jobb ötleteitek pluszban?
válasza:A feleség és a gyermek mennyire biztos, hogy partner lesz a dologban?
Jobban jársz egy amatőr társulattal.
Egy ismerősöm jár társastáncra, de nincs állandó partnere. Ő a társkeresési esélyeit próbálta növelni, gyakorlatilag szinte csak párok vannak rajta kívül. Néptáncban mondjuk vannak kifejezetten "férfi koreográfiák".
Hangszernek ajánlanám a furulyát, én is autodidakta módon tanultam, csak mert miért ne alapon, veszìteni valód nincs :)
Bábszínház azért más kategòria, én csak akkor javasolnám, ha abba az irányba orientálódnál. Annak is meg van a maga szépsége, és szakmaisága, de némileg korlátok közé is van szorítva a célcsoport miatt.
Az előadó tehetséget szerintem könyvből nem lehet sem elsajátítani, sem fejleszteni.
Egy amatőr társulatnál kapsz visszajelzèst, együtt fejlődtök, szerintem ez a legjobb opció az általad felsoroltak közül :)
Igen ám, csak ott idővel "ki kell állni".
Amit viszont én gondoltam el, ott (ahogy olvasható is) csupán egymásnak játszanak a családtagok alkalomadtán leegyszerűsített darabokat. A különböző lehetőségek pedig, amiket hasraütésszerűen felsoroltam, az esetleges színészi "képességeket" szándékoznának javítani. (Vagy ha másoknak lesz jobb ötlete, akkor az is egyedül ezt.)
Nem másra lennének, csak erre az egy célra.
válasza:Ha pedig a család nem vevő a dologra, akkor ott vagy, ahol a part szakad.
Ha már ennyire lelkes vagy, és ennyi energiát belefektetnél, akár ki is állhatnál. Az amatőr társulatok erre vannak.
Nálunk a családban az életben nem találnék partnert, a gyerek is elküldene a búsba a hülyeségemmel, mert van elég tanulnivalója.
A legjobb barátnőm benne lenne, a suliban is együtt jártunk szakörre, és a férjét sem kellene sokat győzködni, de nem csak otthon, egymásnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!