Szerintetek melyek a legmélyenn jelentésű, legszomorúbb vagy értelmesebb versek, vagy ami számotokra sokat jelent?
Teljesen szubjektív, de pl. Tóth Árpád: Árnyból szőtt lélek.
(1919, de akár ma is írhatta volna.)
Babits: Fekete ország.
Ady: Lédával a bálban, Héja nász az avaron
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
bertold(t) Brecht:emlékezés A.Máriára
nem a film miatt :das leben anderes(mások élete)
innen ismerem de nem a film számít
Mickiewicz bármelyikem nagyon szívhezszólóak.
orosz verselőktől bármelyik:
lermontov alexandr Blok
Názim Hikmet :nehéz a Távollét(verseskötet)bármelyik híhetetlen mit ad át:()
Marceline Desbordes Valmore(francia):az Elváltak
Tóth Árpád:valóban van tőle egypár pl:amíg a csókot megtaláltam
Radnóti híhetetlen verselése
Babits :Haza a Telepre
Juhász Gyula:röviden tömören:eJ-eGY-ő már előre látta a bkv fejlesztéseit;)))
viccen kívül:szerelem c rövid verse:
a szív aranyszekér...
a válasz a kkérdésedre pontosan:egyértelműen
a Mennyből az Angyal:i-Márai
amit sosem gondoltam volna...:
Örkény fohász /ima Budapestért-ha érdekel a Móriczon a gomba körül az aszfaltra-járdán ki van írva
Ha meghalhatnék egy napra
A sok fájdalom elhullana
Minden bűn és minden kár,
Többé nem számítana már.
S éreznék az értékét a léleknek
Röpke pillanatát az életnek
S értenék, hogy az csalfa álom
Mert nem marad más csak fájdalom.
Én mosolyognék rajtuk csendben,
Hogy nem kell magam elrejtenem.
S szélként simítanám őket
Az örök kárhozatba vivőket.
Ha meghalnék egy pillanatra
Végre rátalálnék magamra
Nevetve kérdeném az Istent,
Ez jelenetett nekem mindent?
József Attila: Ülni, állni, ölni, halni
Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet
Ez a vers úgy belém nyúlt, hogy hónapokig a hatása álá kerültem (lent) a másik ilyen vers volt a Dob és tánc.
"Már tudta, mit a másik tudni nem mert
s érezte, arca boldogan világít
s futott, elrejteni szive csodáit
az égve égő, élő ismeretlent.
Hogy ott, ahol fény sincs és dal se, senki,
valami koldusbús sarokba, messze
fénylő fejét az éjbe betemesse
és elhitesse, hogy még most se sejti.
Ám a szoba kigyúlt a mosolyától
és látta Őt, ki rá se nézett - távol -
de gondolatba megölelte vágyva
és erre ő is áment mondott áldón
s terhes fénnyel szivében, a homályon
ragyogva ment át a sötét szobába." (Kosztolányi Dezső)
1909
Dob és tánc
csönd
béke
csönd
béke
fény
csönd fénye
béke csöndje
fény békéje csönd
fényes csönd béke
csönd béke fény
béke csöndes fénye
fény csöndje
csönd csöndje fény fénye béke
csönd fény
lombban kő
csönd köve
kövön fény csöndje
kőben csönd béke
kő békéje béke köve lombban
csönd fényes béke
kő lombban fény
kút csöndje fű
kútra hajló béke csönd
kút békéje inda
fű inda kő
lomb hintája kúton
fény ingája kútban
csönd dajkája
csepp
csepp
kút cseppje
cseppek csengő csöndje
csönd cseppje fény
kút habja kő lombja
fény csöndje béke
szél víz föld
kis patak irama
fény halmai
föld keblei
kút karjai
kő lábai
víztüdejü szél
lombtorkú csönd
fűruháju fény
kőarcú béke
reggel
(Weöres Sándor)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!