Nincs a versemnek címe. Ötleteket kérek szépen?

Létem oly fájdalmas,

Végig oly borzalmas,

Mint a kripta mélye,

E világnak fekélye.

Testem elmúló börtönében,

Lassan szállnak az évek.

Rozsdás cellámba zárva,

Kínlódok válaszra várva.

Hova tűnt az őszi szél?

Néma. Miért nem mesél?

Hervad minden remény,

Mint rózs sírom helyén.

Ez az a szörnyű hely,

Ahol lehullik minden fej,

Becsületesből lesz aljas,

Az emberből farkas,

Az élet lesz fájdalmas,

A szenvedés hosszadalmas,

De a halál, az nyugalmas.