Tudnátok építő kritikát fogalmazni meg a "versemmel" kapcsolatban?

Azért ezt nem szívesen hívom versnek mert érzem hogy valami nem stimmel vele. Ha meg tudnátok fogalmazni mi, annak nagyon örülnék.

Szomorú, szomorú, életelettelen, üres,

Buta, buta, logikátlan, de legalább ügyes.

Széttépett kar, kitépett haj, fehér lapon firka,

Undorító, öntisztító, vasrácsos kalitka.

Kályha, kályha, hamu, zsíros papír, gyufa,

Benzin a számban, ha beszélnék meggyúlna.

Fekete fogak, vacsora, csikorog a villa,

Szorít a nadrág, fáj a gyomor, szűk a pupilla.

Adj egy falat kenyeret, üres lett a lelkem,

Torkomon a gyűlölet,balzsammal kell kennem.

Andj egy falat undort, húz vissza az élet,

Megtörlöm a számat, köszönöm nem kérek.

Kérek, kérek, hálátlan dög, soha nem adok.

Földön fekve, óra kattog eltelnek a napok.

Papok, kályha, hamu, zsíros papír, gyufa

Ádám és Éva halott, hazug minden szava.

Pálinka és kalács, kiszívja a lelkem a meleg,

Adj egy falat semmit, a föld hangosan pereg.

Harang, virág, harangvirág, és a puszta rét,

Ordítok, hogy a benzin a számban égjen szét.

Ne bántsd a fát mert ő is érez,

Elengedem a kormányt nem nyúlok a fékhez.

Törött fatörzs, törött üveg, füstös fekete,

A borotvaél, a nadrágszíj, az épület teteje.

Nem kell. Hányszor mondjam, nem akarom?

Felkínálják tánlcán a reggelit szombaton.

Hányingerem van, nyomja a tüdőm a jelen,

Eladja a lelkét hogy jobb ember legyen.

Ha megrázod az újszülöttet bele is tud halni,

Rázd a gyümölcsfát, ha lehull be kell falni,

Ha viharban állsz fa alatt megráz az áram,

Ne mászkálj már az új cipőddel a sárban.

Fáj a tüdőm, vajon rendben leszek ennyitől?

El akarom terelni a figyelmem a semmiről,

Drágám melyik fiókba tetted az igazságot?

A sok szeméttől a szobában alig látok.

Meséljetek, mennyire vagyok rossz ember?

Nem volt kész a lecke és eljött szeptember,

Rózsaszín csíkos tigris a ruha alatt

Engedjétek már hogy megöljem magamat.