Milyen a versem?

Azon kívül, hogy sz.r? Mire figyeljek jobban? Építőjellegű kritika kellene, köszönöm!

Késztetés

Valami késztet - hogy éljek

Hogy alkatrészévé váljak

A rohanó messziségnek.

Nem kell újvilág, nem kell az odaát

Aki kihull a világból, úgyis visszatér

Akár egy kő - ha feldobják

S majdan földet ér.

Mondom én: a létezés egy kényszer

Mint éles kés, ki bántani nem akar

Mégis összemocskolják vérrel.

Mondom én: börtön, amiben vagyok

Bezárva a mérgező tudatba

Szemeim, mint börtönablakok

S csak némán kitekintek rajta.

Kell a lét, hisz a levegőt úgy kapkodom

Mint, aki a víz alól felbukik

Mert valahol lennem kell - ha nem is akarom.

Ha a halál közbeszól, hát kiáltson

Oly messze vagyok tőle.

Mindenki többet ér annál a világon

Hogy csak karcolat legyen a kőbe.