Milyen a versem?

Ha Az Életem Egy Könyv Volna

Ha az életem egy könyv volna,

Búval és könnyel íródna,

Nem lenne eleje, sem vége

Csak végtelen közepe

- Onnan is egy-két oldal kitépve.

Ha az életemet én írtam volna,

Hát én lennék a világ legrosszabb írója!

Dráma talán, amiben vagyok,

De mégis miért nevetek rajta nagyot?

Csak lapozom, olykor egyre hevesebben

Mégsem telik gyorsabban,

Csak egyre és egyre keservesebben.

S ha életem könyvét valaki olvasná

Értetlenül, némán otthagyná,

Minden egyes lapja megsárgulna

De nem az irigységtől

- Hanem, mert elárvulna.

Bár még most sem értem,

Hogy ki az, aki ilyet ír,

Ilyen rettenetet is csak a papír bír.

(De ember nem!)

Ha egy könyvben lehetnék

Mint Istenkáromló alkotmányt;

Elégetnék.

Szerzőjét felkötötték volna

Ezért a balsorsért,

Hiszen lelke oly mostoha

Annak, aki felelős a rosszért.

Ha az életem könyv volna

Az oldalak közt üres létem honolna,

És oda senkit be nem engednék

Mert, ha tehetném; ott még én magam sem lennék.