Mitől utánozhatatlanok a régi művek, írások?

Azért nem lehet két ugyanolyan művet alkotni, mert az emberek is mind mások.

Homérosz teljesen más környezetben élt, számára mást jelentettek az akkori művek, mint neked.

Nehéz megmagyarázni, de a lényege az, hogy külsőre lemásolhatsz valamit, de belső tartalommal a te lelked tölti meg azt. És a te lelked bizony nem Homéroszéval egyenlő:)

"Mitől utánozhatatlanok a régi művek, írások?"

Nem utánozhatatlanok, lehet őket utánozni, pl. fénymásológéppel egy újabb példányt lehúzhatsz belőlük, és akkor egyből lesz egy tökéletes utánzat, csak hát kérdéses ennek az irodalmi jelentősége, mert nem vezet új mű alkotásához.

"A tanárunk azt mondta, hogy nem lehet törvények szerint olyat alkotni, mint pl. az Odüsszeia vagy Ady versei."

Ez így van, ugyanis az esztétika és irodalomtudomány megállapításai nem arra szolgálnak, hogy ezek alapján új műveket lehessen létrehozni, hanem arra szolgálnak, hogy segítségükkel a már meglévő műveket lehessen mélyebben tanulmányozni.

"ha részletesen elemeznénk minden szempontból... akkor olyan törvényszerűségeket találhatunk, ami lehetővé tenné, hogy mind stílusában, mind tartalmilag ugyanolyant alkossunk..."

Stílusában valóban. Nézd meg ezeket a verseket:

[link]

Horváth Ferenc-re keress rá az oldalon.

Tökéletesen utánozzák a parodizált költők stílusát. És ehhez valóban a képeket, a szóhasználatot stb. kell elemezni. Az viszont fogalmi képtelenség, a kör négyszögesítéséhez hasonló érthetetlen felvetés, hogy "tartalmilag utánozni". József Attila írt pl. egy csomó verset, amelyek több száz témáról szóltak. Ha most az egyikhez írsz egy hasonlót, de olyan tartalommal, ami már egy másik József Attila-versben is megvan, akkor nem alkottál semmi értékeset. Ha viszont új tartalmat írsz József Attila stílusában vagy modorában, akkor az a vers a te versed lesz, nem pedig egy új József Attila vers. Tehát ezen a ponton nem is egészen világos, mit akarsz mondani. Ha nagyon ügyes vagy, és becsempészed valahova "elveszett kéziratként" a versedet, akkor talán elhitetheted, hogy J. A. írta, van is példa rá a történelemben, hogy utánzatokat bizonyos nagy költőknek tulajdonítottak, és csak évszázadokkal később derült ki a turpisság.