Felkelni és főzni, mosni, vasalni, söprögetni, házi munkákat végezni ugyanaz mintha elmennél dolgozni csak nem kapsz érte pénzt?

Próbáld ki azt ,hogy nem csinálod ezeket a dolgokat. Akkor majd megtudod milyen jó is éhgyomorra, szaros gatyába, retkes zokniba dolgozni indulni. Akkor majd el tudod dönteni, hogy egyenértékű e, netán sokkal fontosabb e. Amúgy ezekben a munkákban sokkal jobban elfáradsz, mint egy napi nyolc órát dolgozó trendibündi titkárnőcske.

És sajnos igaz ami igaz, nem becsülik meg csak akkor amikor ez nincs. Egyértelmű hogy azt becsülik meg ,aki eljár melóhelyre dolgozni. Sajnos.

Minden ilyen embernek üzenem, hogy legyen szerencséje ahhoz, amit az első mondatomban leírtam.

nem egyenértékű.

az otthoni tevékenység kétségtelenül hasznos a család számára. akár pénzben is kifejezhetően hasznos, hiszen meg lehetne nézni, hogy ugyanezeket a feladatokat mennyiért lehetne elvégeztetni egy bejárónővel, szakáccsal, kertésszel stb.

de az otthoni munkát az teszi lehetővé, hogy van olyan ember, ami elmegy dolgozni és előteremti azt a pénzt, amire szükségetek van.

aki elmegy dolgozni, nem biztos, hogy anyagilag rosszabbul járna az otthon lévő nélkül. van mosoda, lehet rendelni ételt, akkora lakást/házat sem kellene fenttartani és k.rvák is vannak.

aki viszont az otthoni munkát végzi, képtelen lenne a dolgozó nékül létezni. maximum elmehetne valahova pénzért végezni ugyanezt, de akkor már nem otthoni munkát végző lenne.

nem azt mondom, hogy nem becsülöm azt, aki rendben tartja a háztartást, mos, főz, gyereket nevel, kertészkedik. ez egyáltalán nem egyszerű, sőt, igen nehéz feladat. de önmagában életképtelen és ezt sosem szabad elfelejteni.