Egyesülnének az országok?

A királyi családok keresztbe, kasba rokonsága közismert volt és néha a legitimáció, a hatalom öröklése furcsa dolgokat produkált.

Anjou hercege megörökölte Lengyelország trónját, amit el is foglalt az ország szokásai szerint, csakhogy közben meghalt a bátyja, Franciaország királya és így már a francia trón várományosa lett volna, ha nem lett volna már lengyel király, mert a kettő kizárta egymást. Nem tehetett mást, választania kellett és ő inkább francia koronát akart magának, de a lengyel alattvalói nem engedték, ezért szabályosan szöknie kellett, mégpedig lóhalálában, mert Szobieszky gróf a tatárjaival üldözőbe vette, de végül szerencsésen Párizsba érkezett, ahol III. Henrik néven koronázták francia királlyá.

Ebből látható, hogy a monarchiák államrendje szabályozott volt, egyszerű házasságkötések nem, vagy alig befolyásolták a kialakult államrendet.

A nászajándékba adott területek viszont később állandó konfliktusok forrása volt, vagy például a spanyol örökösödési háború, amikor a spanyol uralkodói ág kihalt és a Habsburgok, meg a Bourbonok ugyanannyi jogalappal rendelkeztek az utódlásra. Nem is lehetett a kérdést háború nélkül eldönteni.

Magyarország államrendje sem változott a Habsburg időkben, hiszen az osztrák császárt mindig meg kellett koronázni magyar királlyá is, de persze a legitimációt elnyerte a szerződések értelmében II. Lajos halála következtében, bár mint tudjuk, ezt nem mindenki ismerte el és így Szapolyai személyében másik magyar király is létezett, hiszen erre is volt jogalap.