Milyen lekoptatós dumákat ismertek/alkalmaztok, mikor a buszon / vonaton elkezdenek dumálni Veled -ismeretlenek, de Te inkább olvasnál, zenét hallgatnál, tanulnál?

Tegyél be egy fülhallgatót, és csinálj úgy, mintha nem hallanád, amit mond.

Ha ezek ellenére is dumálni akar (pl.: megérint, hogy figyelj oda), akkor minden egyes alkalommal kissé kelletlen arccal és körülményesen vedd ki a fülhallgatót, válasz után pedig rögtön tedd vissza. Csak észreveszi magát.

Ne haragudj(on), de ezt okvetlenül át kell néznem/el kell olvasnom/meg kell írnom, stb. Esetleg még morogj a "bajszod" alatt: Rémes, mennyire sok dolgom van még, mielőtt beérek... :)

Esetleg a durvább változat: Haggyááá békén..! :D

"Kopj le"

"Nem, kösz" (tök mindegy, hogy mit mond.. ha a neved kérdezi, arra is lehet ezt mondani.. meg fogja érteni a célzást)

Én a vonaton mindig olvasni szoktam. Általában valaki kényszert érez rá, hogy megkérdezze, mit olvasok. Ilyenkor megmutatom neki a borítót. Következő kérdés az szokott lenni, hogy jó könyv?/miről szól? Erre az a standard válaszom, hogy: "Ha a végére értem, elmondom."

Ez általában működni szokott. Ha nem, akkor elkezdek zenét hallgatni, és úgy csinálok, mintha nem hallanám, ha hozzám szólnak.

Engem általában nem zavar, ha valaki beszélgetni akar, sőt még örülök is neki, ha nem egy 80 éves pedofil papa az, aki igen furcsán közeledik! :) Bár a múltkor így menekültem meg attól, hogy egy brutálisan sötét bőrű negyvenes férfi környékezzen meg, szóval akkor már inkább a papa!

Lényeg a lényeg, én nagyon szeretek ismerkedni, úgyhogy ha szimpatikus az alak, akkor félredobom a könyvem és beszélgetek. Ha tényleg fontos, és tanulnom kéne, akkor mosolyogva elnézést kérek három mondat után, elmondom, hogy ezt még feltétlenül meg kell tanulnom mire a célomhoz érek, ne haragudjon, és kész...