A középkor korai és érett szakaszában egy király sokadik fiának is kötelesek voltak engedelmeskedni a városi falusi lakosok?

Lehet, hogy jobban jártak, ha úgy tettek. Általában egy jobbágy jobb, ha nem húzott ujjat egy lovaggal, nemessel. De az ilyen hercegek gyakran kaptak kisebb területet, ahol tényleg jogilag is ők volt az urak. Amúgy az akori gyerekhalandóság mellett ritka volt, hogy rengeteg felnőtt fia lett volna egy királynak, gyakran egy se volt, épp ez volt a baj. Pl rögtön Szent Istvánnak sem maradt egy se halálára.

Ez érdekes kérdés, mert elméletileg csak az államnak, az egyháznak, és a saját hűbéruruknak voltak kötelesek szolgáltatásokat nyújtani. Tehát már az is jogsértő lehetett, ha a király kért olyat egy alattvalótól, amit a törvény nem írt elő.

Az "ítélkezés" persze nem azt jelenti, hogy halálra ítélhetett valakit, pallosjog nagyon szabályozott volt azért. De ha kért egy szívességet, ajánlatos volt teljesíteni valószínűleg.

Ha nem is volt közvetlen hatalma, de mint nemes -ráadásul a királyi család tagja- eleve sokkal magasabb rangon állt, mint egy jobbágy. Már ez elég sok előjogot biztosított neki.

Miért tett volna ilyet? Ostobaság. Örültek, ha a kedvében járhatnak. Vendégjog akkor is volt...