Mi lehet az oka, hogy a magyarok bálványként imádják az ételt? Vajon fog ez változni valaha?

Arra gondolok, hogy itt nálunk minden a kaja körül forog, például erről szólnak az ünnepek, már hetekkel előtte tömött bevásárlókocsikkal ölik egymást az emberek, hogy minél több kaját tudjanak hazavinni. Majd az ünnep a mértéktelen zabálásban merül ki, mintha semmi más örömforrás nem lenne az életben. Engem például megszólnak, mert nem veszek ebben részt, nem fogok megenni egy tepsi zserbót együltő helyemben csak azért, mert karácsony van. Számomra nem erről szól az ünnep. Mi a férjemmel szoktunk készíteni egyféle ételt, valami desszertet, és normálisan megvacsorázunk, és teljesen jól megvagyunk így. A családban folyton beszólnak, mert nem vagyok 80 kiló legalább, szerintük az lenne a normális, hogy én biztos nem eszek egyáltalán. Az orvosom szerint teljesen ideális a súlyom, 52 kg vagyok a 164 centimhez. És nem tudnak erről a zabálás témáról leszakadni. Azt is észrevettem, hogyha valaki nő létére nem tud, nem szeret, nem főz, akkor azt elítélik nagyon, az már nem is ember. Megdöbbennek, hogy miért nem áll egész nap a tűzhely mellett, el sem tudják képzelni, hogy valakinek nem a főzés és a zabálás az életcélja. Miért alakulhatott ez így? Háború, éhínség már régen volt. A vidékiekre főleg jellemző ez, de én városban élek, és itt is ezt tapasztalom...