Miért van az, hogy azokon a helyeken van a legnagyobb változatosság rasszok szempontjából, amelyeket fehérek népesítettek be és az "őslakosság" aránya egyre fogyatkozóban van a nem őslakossághoz képest?

Ha egyszerűen akarom megválaszolni a kérdést, akkor azért, mert a fehér ember szemszögéből nézed a dolgokat és onnan úgy tűnik neked, hogy ahol a fehérek jelen vannak, ott nagy az etnikai változatosság, ahol nincsenek, ott meg nem. Ez nem így van, és csak azért látod így, mert a szemszögedből nem tudod objektíven észlelni az etnikai diverzitás mértékét a nem-fehérek lakta területeken.

Ha mégis komolyan vesszük a kérdést, ez annál kicsit összetettebb, hogy meg lehessen válaszolni komment hosszúságban, mert több folyamat is közrejátszik a migráció irányában és mértékében. De ajánlom, hogy nézz utána az ún. világrendszer-elméletnek (Wallerstein 1974), ez elég sok mindent megmagyaráz a kérdésedből. ( [link] )

Bár a kérdésedben számos olyan állítás van, ami miatt szerintem először egyáltalán a világtörténelemről kellene kicsit többet megtudnod vagy legalább a szemléletedet valahogy formálni. (Pl. Amerikában fehérek mint kvázi őslakosság és az őket kiszorító nem oda tartozó bevándorlók?! Egyébként Dél-Afrikában is a fehérek a bevándorlók és mindig is kisebbségben maradtak, bár az igaz, hogy most csökken az arányuk, de főleg a kivándorlás miatt.)

Magát a globalizációt éppen hogy a fehérek indították el a felfedezésekkel majd az azt követő gyarmatosítással. A diverzitás először úgy kezdett kialakulni, hogy letelepedett ott a fehér ember, ahol előtte nem volt jelen. Majd miután a gyarmatosítás során kizsákmányolta a gyarmatok erőforrásait és ennek során egyrészt az erőszakos "civilizációs" törekvésekkel, másrészt a gazdaság szerkezetének radikális átalakításával tönkretette ill. visszafordíthatatlanul megváltoztatta a gyarmati társadalmakat. Ezt hívja Wallerstein gazdasági és kulturális penetrációnak. Ezekben az országokban, annak ellenére, hogy a gyarmatok a 20. sz. második felében függetlenedtek, már nem lehetett az eredeti létformákhoz és gazdasághoz visszatérni, és olyan kontrollálhatatlan folyamatok indultak el, amelyek radikálisan csökkentették az adott társadalmak élhetőségét, így megindult a migráció. A kulturális penetrációs hatások valószínűsítik, hogy a migráció erősebb lesz az egykori gyarmatosító ország(ok) irányába, mint máshova, a földrajzi távolságtól függetlenül. Így nem csoda, hogy Európában először az egykori gyarmatosítóknál jelentek meg nagy számban és ma is ott a legnagyobb az arányuk (Anglia, Franciaország). Másrészt itt közrejátszanak még a demográfiai folyamatok is, amelyekre meg az a jellemző, hogy a nyugati fejlett országok már kb 40-50 éve a második demográfiai átmenet időszakát élik vagy túl vannak rajta, míg a harmadik világ országai túlnyomórészt még az első demográfiai átmenet időszakában vannak. Emiatt a népesedési (főleg: születési és halálozási) minták nagyon eltérőek, miközben a globalizáció miatt a technológiai feltételek sokkal gyorsabban változnak meg a fejlődő országokban, mint amilyen ütemben az ipari forradalom során az európai országokban történt. Ezek a folyamatok még ebben a lassabb tempóban is kisebb-nagyobb társadalmi katasztrófákhoz vezettek a 19. században az európai országokban, így egyáltalán nem meglepő, hogy a mostani fejlődő országokban még jóval nagyobb katasztrófákat okoznak, hiszen sokkal kevesebb ideje van ezeknek a társadalmaknak alkalmazkodni a gyorsan változó feltételekhez. Ezek a tényezők szintén növelik a kivándorlás tolóerőit. És akkor még meg sem említettem a klímaváltozást, ami szerinted "nem olyan rossz" de valójában nem hiszem, hogy tudod, miről beszélsz.

Dióhéjban ennyi, üdv.