Ha egy csendes, visszahúzódó ember bekerül egy közösségbe, ahhoz általában miért így viszonyulnak a többiek?

Mivel ez a valóság, és nem egy tündérmese ahol mindenki szép és jó, a gonoszok meg csak a sikátorban léteznek, és átlagosabb emberek nincsenek is.

Szintén csendes és visszahúzódó ember vagyok, de soha nem vártam el, és nem is várom el, azt hogyha egy közösségbe megyek, ahol én vagyok az "új", akkor majd a többiek jönnek oda, és megpróbálják feloldani a gátlásaimat, hónapokat fognak harcolni azért, hogy megnyíljak nekik, stb. stb. stb.

Ez nem létezik!!

Ha a közösség tagja akarsz lenni, akkor neked kell odamenni és tenni érte, különben nem fog menni.

ui: Ha ellentétes az emberek személyisége, akkor mégis miért mennének oda? El ne hidd már, hogy az átlagosabb emberek, mont egy némabélával akarnak beszélgetni, amikor elég szintén egy másik átlagost kiszúrni, és ugyanúgy megvan a beszélgetés.

A csúfolódás(kiröhögés), meg megint általános dolog. Ezek az emberek, mindig megvetik azokat, akik mások.

Végül, amit ajánlok neked, mint egy igazi beszari félénk egyén!!

A világ is erről szól, néha neked kell tenni a dolgokért, és kiállni magadért, keresni a "barátokat", vagy egyedül maradsz, és lehet bárki/bármilyen tökös gyerek(bár azok soha nem egyedül vannak.. :)] minden 1000x nehezebb lesz.