Miért közösítenek ki az osztálytársaim, hogy szeretek színházba, illetve komolyzenei koncertekre járni?

Én még élénken emlékszem rá, amikor én voltam kamasz (nem volt az annyira régen), és bár szerintem sokan nem fogják osztani a véleményem, de szerintem CSAK azért senkit nem közösítenek ki, mert szeret színházba járni, meg szereti a komolyzenét. Nem lehet, hogy inkább az a baj, hogy amit ők szeretnek csinálni, azt te egy kicsit lenézed? Meg talán nem próbálsz bekapcsolódni az ő programjaikba, nem?

Én is szerettem mindig is színházba járni, de engem sosem utáltak ilyenek miatt, mert ettől függetlenül tudtam együtt hülyéskedni az osztálytársaimmal, volt velük közös témám. Pedig még kinézetre is kicsit különc voltam (na nem ilyen stréber kinézet, inkább más irányban), de engem elfogadtak így, mert nem próbáltam én sem elkülönülni tőlük.

Elsőnek, nem biztos, hogy lenézi azokat, akik nem járnak színházba.

Amikor én általános felsős voltam, rengeteg képregényt olvastam, főleg Donald Kacsát. Engem is kiközösítettek, mert nem volt fiúm és képregényeket olvastam. Ez volt hatodikban.

Ha van egy barátnőd, akkor miért izgat, hogy a többiek nem foglalkoznak veled? Nekem is egy barátnőm volt. Mondjuk én fiús suliba jártam, 26-ból 4-en voltunk lányok. A fiúkkal is jóban voltunk, de hát mégsem tudtunk mindenről beszélgetni velük.

(Amúgy én is lovagolok.)