Létezik olyan (magyar relevanciájú) szakirodalom, amiből (részben vagy egészben) fel lehet készülni a börtönéletre?

"Ez a büntetés-végrehajtásunk lényege, a bosszú, nem a nevelés."

És ez teljes mértékben így van jól?

Szakmailag nem akarok elfogult lenni az ügyben, lehet, hogy én gondolom rosszul és valóban kell egy egyértelműen bosszúálló büntető intézmény a társadalomban.... de, szerintem kapásból nem így kéne lennie.

Nyilván, mint minden - egyértelműen -, mérlegelendő a vétség fajsúlyossága alapján, de így pont azok lesznek a megtörtek, akik kisebb, avagy nem erőszakos törvénysértések miatt kerültek börtönbe/fegyházba. Hisz egy gyilkos, sorozatgyilkos vagy szadomazó bűnöző nyilván terrorizálóként, hatalmi pozícióból fog kezdeni a börtönéleten belül. S ők amúgy is pont nem motiváltak a nyugodt átvészelésben, hisz ők az agresszorok.

Én pl. azokra gondolok főleg, akik helyes döntésképesség/mérlegelés hiányában kerültek vád alá: pl. terror útján, kényszerítve maffiajátékba keveredtek; Vagy pl. munkahelyen okirathamisítást csináltattak az illetővel, az ellen szólni nem mert, s később a főnök feldobta őt.

Igaz, hogy én ezekben az esetekben is - morálisan nem, de jogilag igen - elfogadhatónak tartom a börtönbüntetést, mert ebben a stresszhelyzetben, megaláztatásban is legalább megtanulja az ember, hogy mi az, amit semmi áron sem tehet meg... De az ilyen esetekben az ember legalább saját erőből/érdemből való ráfordítással motivált lenne a visszailleszkedésbe az ember, ha tudná, hogy alkalmazkodjon a helyzethez.

Így én úgy látom, hogy a szabadságvesztés a büntetési szándékkal a valódi bűnözőkre, ill. erőszakelkövetőkre legföljebb semlegesen hat, míg a rossz helyzetbe keveredett elítélteket csak pont megtöri, s vagy bűnözők lesznek ők is, vagy értelmes munkaerőt von el a társadalomtól.

Mint említettem, a bűn fajsúlyosságától függően is mérlegelni kell:

Pl. ha én hirtelen felindulásból is, de tudva és akarva megöltem valakit, akkor pont azzal bűnhődök, hogy viselem a börtönben a gyötrelmeket, megaláztatást.

De ha mondjuk az utcán letámadnak, s én önvédelemből úgy verem neki a támadó fejét a falba, hogy egyből meghal, akkor ha börtönbe is kerülők, jogos lenne arra a lehetőség, hogy időszakosan tudjak alkalmazkodni.

Természetesen nem maradéktalan alkalmazkodásra gondoltam, hanem arra, hogy bár fenyítve lehet az illető, ne őrüljön meg úgy, hogy kiveszik belőle az emberiség, vagy kiszabadulva őrült kopószellem lesz.