Az úttörőknek milyen rangjaik voltak pontosan?

Nálunk váll-lapok nem voltak.

A dolog úgy nézett ki, hogy egy osztály volt egy raj. A rajvezető felnőtt volt, általában az osztályfőnök.

A raj két őrsből állt, külön a fiúk, külön a lányok. Az őrsvezető diák volt, de nem az osztályból, hanem egy idősebb évfolyamból. (Kivéve persze a nyolcadikosokat, náluk nem volt idősebb.)

Az őrsvezető-helyetteseket mindig az őrsből választották, általában a legjobb tanuló lett az, ha akart őrsvezető-helyettes lenni, ha nem.

A többi "sima" úttörőnek is volt valami titulusa, de ez nem rang volt, hanem inkább valami feladat. Persze csak elvileg, mert a gyakorlatban nem csinált senki semmit, ezeket a címeket kiosztották, hogy senki se érezze magát nélkülözve :)

Ilyenek voltak hogy nótafa, kincstárnok (pedig sem pénzzel, sem kincsekkel nem gazdálkodtunk), sportfelelős, pecsétőr (amelyik őrs nagyon akart, az radírból faragott magának pecsétet, amit aztán semmire sem használt), nyakkendő-felelős (aki ellenőrizte, hogy mindenkinek van-e nyakkendője), egészség-felelős, zászló-őr. Meg egy csomó ilyen kamu-funkció, pont annyi lett kitalálva, ahány gyerek volt az őrsben.

Volt a csapatvetető, ő volt a nagyfőnök, persze ő is tanár volt. Meg volt a csapatvezető-helyettes, ezt azok közül a tanárok közül választották, akik amúgy is rajvezetők voltak.

Vicces idők voltak azok. Ott voltak az örsi zászlók, amiket általában a szülők varrtak (vagy nálunk például az egyik srác nővére, mint a Pál utcai fiúkban) és egyik borzalmasabb volt, mint a másik. Olyan neveket használtunk, mint például Lenin vagy Gagarin örs, esetleg Radnóti vagy Szorgalom, Szabadság és Csillag, de a Mikiegér már nem nagyon tetszett nekik. Az úttörőcsapatok elnevezésénél nagyon szerették a munkásmozgalom alakjait, bár a csapat nagy része csak egy mondatot tudott róluk, amit kötelező volt megtanulni, mifelénk oroszul is, hátha arra téved egy facér orosz tiszt és megkérdezi, melyik csapatban játszunk. Tudja még valaki, ki volt Martos Flóra?

Volt riadólánc is, amikor is vészhelyzet esetén A értesítette B-t, B C-t, C D-t és így tovább, ami nagyszerű volt, de A úgyis csak D-t és E-t értesítette, mert barátnők voltak, C-t meg senki, mert utálták. Volt örsi napló is, amibe szépen be kellett írni a mozgalmi és kulturális eseményeket, beragasztani a fényképeket, levelezni külföldi pajtásokkal, ami annyira volt csak népszerű, mint egy fogászati kezelés. Nálunk kötelező volt megvenni a Pajtás újságot is.

Az utolsó években már senki sem vette komolyan az úttörőmozgalmat, bár az ünnepségeket megtartottuk, egyenruhában vonulgattunk dobszóra a tornateremben és "fogadás balról" után tisztelegtünk a zászlónak, majd a csapatvezető a mikrofonhoz lépett és azt harsogta: "A dolgozó népért, a hazáért - előre", mire a csapat rávágta, hogy "rendületlenül", a merészebbek a hátsó sorokban pedig "lendületlenül"-t mondtak.

Csak hogy ne legyek teljesen offtopic, egyszer jött valami vidéki vendéggyerek néhány napra, neki voltak rangjelzései, néztük is, mit játssza meg magát, de kiderült, arrafelé komolyabban vették a dolgot, mint mi. Elmesélte, mi mit jelent, egy ideig tudtuk is, aztán elfelejtettük és azóta sem volt szükségünk rá.

Az én őrsömet úgy hívták 'Alakuló Molekula'. Nagy fun volt. Örsvezető úgy lettem, hogy senki nem akart és az ofő azt mondta, hogy egy jeggyel jobbat kap oroszból aki elvállalja. Persze volt vele zánka vezetőképzés is, stb.

Nálunk nem vették az egészet nagyon komolyan, voltunk egy-két versenyen, inkább arról szólt, hogy jól szórakozzunk mint, hogy politikailag megneveljenek.