Kik a turániak?

Egyik fajta értelemben az ott élők. A volt szovjet Közép-Ázsia országainak lakosai. Elsősorban török népek, bár helyileg mindig is voltak-vannak iráni eredetűek is Turán (Turkesztán) területén. Régebben különböző szkíta népek, ma tádzsikok.

Másik értelemben az onnan elszármazott népeket is beleértik. Ez esetben főleg törökökre szokás gondolni, irániakra viszont nem.

Tágabb értelemben pedig mindenki, aki nem - vagy nem teljesen - érzi magát az indoeurópai, az arab vagy a kínai kulturkörhöz tartozónak. Ez esetben a lappokon, finneken, magyarokon, szamojédeken, törökökön, mongolokon, tunguzokon, paleoszibériaiakon, ajnukon, koreaiakon, japánokon át az eszkimókig mindenkit ide értenek. Ezeknek a "turáni" népeknek akad némi nyelvi, történelmi, kulturális és identitásbeli közös gyökere.

Turkesztán/Türkisztán annyit jelent: törökök földje

Turán pedig véletlen hangzik hasonlóan, a legenda szerint valamelyik perzsa király felosztotta a világot a három fia között, a Tur nevű kapta a Turáni-alföld térségét. Innen a neve.

A két fogalom végülis ugyanazt fedi. Bár Turkesztán (beleértve Kelet-Turkesztánt is) nagyobb, átnyúlik a kínai fennhatóságú ujgur területre, a hegyeken túlra. A természetföldrajzi értelemben vett Turán nem.