Van valakinek szülőként tapasztalata a Szentjánosbogár táborokról?

Két nagylányunk táborozó; a nagyobbik immár hatodik alkalommal volt idén. "Folyamatos flow-élmény..." -- így fogalmazott legutóbbi hazaérkezésekor. Mi, szülőként csak pozitív, élet-adó energiákat tapasztalunk a Szentjánosbogár-táborban -- olyanokat, melyet más tábor nem tud adni, s amelyért mindannyian nagyon hálásak vagyunk. Bevonó, befogadó keresztény közösség, mély, őszinte lelkiséggel, ahol a gyerekek meg mernek nyílni és kapcsolódni tudnak, ahol növekszenek. Sajátjukként érzett kérdések mentén élő, valódi témákat dolgoznak fel, amely megmozdítja, megerősíti Őket, Isten-kapcsolatukat, ahol a keresztény erényekben (szeretet, megbocsátás, tisztelet) erősödnek. A kortárs közeg ebben nélkülözhetetlen támasz, keret, melyet mi így nem tudunk megadni. Ha a családban a tábor után kapcsolati problémák erősödnek fel, ha nehézzé válik az egymás közötti kapcsolódás, akkor az jó, hiszen valamire ez rámutat, ami fontos, valóságos, amivel dolog van. Érdemes szembenézni, találkozni vele, sokat beszélgetni róla, mi is bújik meg ott. Ha komolyabbnak, tartósabbnak bizonyul a megakadás, jó akár szakember vagy más családok bevonásával továbblépni. Nekünk ilyen nem volt. Isten éltesse, segítse a Szentjánosbogár-közösséget!

Nekem idén volt a 4.táborom velük.Nagyon sokat kaptam a közösségtől és én nekem ez a legjobban várt dolog a nyárban áprilistól amikor ki hirdetik onanntól számolom a napokat.Én nagyon szerencsés vagyok hogy A Bogárba tartozom remélem sokáig velük lehetek és hogy vezethetnek is majd idővel.De nagyon pozitív élményekkel jövünk haza:)