Miért azok fröcsögnek a nyomorról meg a szegénységről akik igazából nem is szegények?

Talán mert még így is van bennük empátia? A mocskos állatok...

Egyébként miért van emiatt kevésbé igazuk.

mert mindenki a saját szintjén nyomorog.

és különben meg,aki nem panaszkodik,h neki milyen szär,az le van nézve.

Mert mindenkinek a maga baja a legrosszabb. Valakinek az szegénység, hogy hiába él meg, de nem ehet sosem étteremben, nem vehet bármikor új cipőt, nem jut el soha egy wellness hétvégére, mert heti 5-6 napot dolgozik 120+kajajegyért, szabira nem engedik, munka után megveszi a féltucat zsömlét meg felvágottat a gyereknek másnapra, aztán örüljenek, ha néha belefér egy tábla csoki is a keretbe. Ez a nyomortól szörnyen messze van, de a legtöbb ember azért vágyik a luxusra. Ők panaszkodnak, mert van rá lehetőségük, egy szemétből épített kunyhóban élő hajléktalannak pedig valószínűleg nincs.

Egyébként anyagi helyzettől függetlenül mindenki képes lehet boldogan élni azzal, amije van, de ugyanígy mindenki vágyhat többre, jobbra, főleg ha másoknál látja. Ilyen az emberi természet.

Azt nem tudom, kik fröcsögnek. Illetve van elképzelésem, de talán inkább hagyjuk.

A szegénység nem objektív fogalom. Függ az igényektől és a tűrőképességtől. Szegényebbnek érzi magát, aki úgy érzi, az igényeiből kevesebbet tud teljesíteni, mint a másik. Ilyen érzése annak van, aki folyamatosan csúszik le. Ő már megtapasztalt egy bizonyos szintet, élt benne esetleg tartósan, ehhez képest rosszabb színvonalon élni nagyobb stressz, mint annak, aki mindig ezen a szinten élt.