Könyvek, amelyek ilyesmi témáról szólnak? Személyiség elemzés kifejezés illik rá talán.
Bővebben a kérdés: Én például tudom magamról, hogy teljes mértékben ilyen vagyok, csak azt nem tudom, hogy általános-e. Szóval van egy dolog, amivel szimpatizálsz, és ha róla hallasz híreket, véleményeket, akkor valamelyeket szívesen fogadsz (nyilván ami egyetért veled), valamit pedig nem akarsz elhinni. Nem tudom jobban megfogalmazni, ezért példát mondok: nagyon érdekel a második világháború, és a németekkel szimpatizálok, ezért ha róluk hallok valami rosszat - pl. tízmillió hadifoglyot mészároltak le valahol - azt nem akarom elhinni, keresem a cáfolatát, de ha valami jót olvasok - pl. tízszeres túlerővel szemben védekeztek hősiesen -, akkor annak nem keresem a cáfolatát, nem keresem a másik oldal nézőpontját, hanem boldogan illesztem be a róluk alkotott képbe.
Az, hogy kinél mi ez a "dolog" kapcsolatban állhat a személyiséggel? Ha igen, akkor miként?
Szóval egy ilyesmiről szóló könyvet olvasnék.
Amiről te beszélsz, az egyszerűen elfogultságnak - súlyosabb esetben csőlátásnak - hívják, a gondolkododásmódod emiatt (is) meglehetősen leegyszerűsített, fekete-fehér. Nem akarsz árnyaltan látni, nem tudod és nem is akarod látni a Valóságot, csak azt a valóságot, amit te valóságnak akarsz hinni és annak nevezel.
Az elfogultságod miatt teli vagy tagadással és előítéletekkel, és a ráció helyett az indulataid és a vágyaid vezetnek.
Neked nem személyiségfejlesztő könyvekre volna szükséged, hanem sok-sok szépirodalom olvasására - mondjuk kezdetnek. :)
"Nem akarsz árnyaltan látni, nem tudod és nem is akarod látni a Valóságot, csak azt a valóságot, amit te valóságnak akarsz hinni és annak nevezel. "
Úgy van! De mivel kvázi esélyem sincs látni az igazi valóságot - mert semmit nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, mindig lesznek teljesen ellentétes érvelések - , ezért magamnak választok egyet, ami közelebb áll a személyiségemhez. (Persze általánosságról beszélünk, ha kb 50-50 % esélye van mindkét félnek, nem a szélsőségesen elvakult esetekről) Ez lesz az én illúzióm. És a kérdésem arra irányult, hogy ami alapján én kiválasztom az illúziómat arról lehet-e következtetni, hogy milyen ember vagyok.
"Az elfogultságod miatt teli vagy tagadással és előítéletekkel, és a ráció helyett az indulataid és a vágyaid vezetnek. "
Pont ezaz! Mi alapján választom ki, hogy mihez leszek elfogult?
A tagadás, előítéletek, indulatok, vágyak pedig a ragaszkodás mértékének a függvényei. De ezekről már akkor beszélünk, ha megvan, hogy mihez kötelezed magad.
"Neked nem személyiségfejlesztő könyvekre volna szükséged, hanem sok-sok szépirodalom olvasására - mondjuk kezdetnek. :)"
Pont ellenkezőleg. Nem az én személyiségemről van szó. Nekem kvávzi egy útmutatóra van szükségem más emberek személyiségének megismerésére.
Az a teóriám, hogy ha tudod, hogy a másik mi alapján választja ki az elfogultságának a tárgyát, akkor ismered azt az embert.
De az, hogy például én inkább a németekhez kötődöm milyen tulajdonságokat határoz meg? Ha meghatároz egyáltalán.
"Nekem kvávzi egy útmutatóra van szükségem más emberek személyiségének megismerésére."
Ezt a legjobban a klasszikus szépirodalommal kezdheted megalapozni, de olvashatsz Agatha Christie-krimit is. nagyon mélyen és jól ismerte az öreglány az emberi lelket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!