Miért kategorizálják be csúnyának és szerencsétlennek azokat, akik szeretik a számítógépes játékokat?
Nagyon sokszor találkoztam már ilyen előítélettel, hogy aki "kocka", szokott számítógépen játszani, netalántán még WoW-ozik is, az csak pattanásos, ápolatlan, igénytelen, emberi kapcsolatokra alkalmatlan lúzer lehet.
Főleg lányokkal szemben - rajtam legalább is nagyon sokszor meglepődnek (akit élőben ismerek meg, azok azon, hogy játszom, akit nem személyesen, azok meg azon, hogy átlagos külsejű vagyok, nem pedig bányarém). A legközelebbi barátaim (igen, bevallom, szoktunk lanpartyzni xD) szintén kockának nevezhetők, de a többségükkel szintén nincs semmi baj (mármint nem kövérek, nem pattanásosak stb).
Szerintetek miért van ez a kategorizálás?
Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett. ^^"
L/20
"megszállottak, akik külön világban - virtulis - élnek"
Minden ember megszállott és virtuális világban él, csak nem mindenki komputerizáltban. Ugyanis minden ember folyamatosan fantáziál, tele van vágyakkal és reményekkel, az emlékeit megszépíti, nemlétező hőstetteivel dicsekszik, álmodozik, másokkal való kapcsolatait és a tényeket fikciókkal és kellemes hazugságokkal átszínezi. Ez százéves közhely, bővebben ld. Freud és Jung munkásságát arról, hogy az ember hogyan és mennyi valóságot bír elviselni és mennyi fikcióval, elhallgatással stb. kell kipárnáznia a világát, hogy élni tudjon benne. És ez csak az, amit nap közben csinálunk, mert este ráadásul még álmodunk is, ami a virtuális valóság legtökéletesebb esete.
"Ugyanis minden ember folyamatosan fantáziál"
- Ez egy eléggé erős általánosítás. Nem mindenki fantéziál ugyanakkora mértékben, és ez leginkább a midennnapi cselekedeteikben látszik meg. Aki egy napon akár már 3-4 órát is eltölt egy ilyen játékkal, az ismeretségi körét gyakran az ottani játékosok teszik ki nagyrészt, az már egyértelműen egy fantáziavilágról szól.
07:32
Napi 3-4 óra az már valami? Egy átlag magyar háziasszony hány órát tévézik-rádiózik naponta? Minimum 5-6. És valószínűleg takarítás és főzés közben sem csak a feladatra koncentrál, hanem elkalandozik pillanatokra, vagy bevillannak neki emlékképek.
Valójában ha valamivel mérni lehetne, hogy az emberek naponta mennyi időt töltenek "itt és most" és mennyit fantáziák vagy emlékek között, akkor szerintem egyértelműen az utóbbi nyerne.
"Napi 3-4 óra az már valami? Egy átlag magyar háziasszony hány órát tévézik-rádiózik naponta? Minimum 5-6. "
Én eddig átlag magyar háziasszonynak képzeltem magam. Napi 0 percet tévézek. Még a kábeltévét is kiköttettem. Ha tévéznék, valószínűleg nem tudnék mással foglalkozni. Szeretek 100%-osan arra koncentrálni, amivel éppen foglalkozom. Ja, és fantáziálgatni elég kevés időm/energiám marad terhesen két gyerek és egy lusta férj mellett egy háztartásban. Ha ki akarok kapcsolni, inkább relaxációs gyakorlatot végzek, amiben ugye "nem illik gondolkozni".
Ez egy sztereotípia. Mint ahogy a szőke nő buta, a rocker igénytelen trágár disznó, az informatikus pattanásos "szerencsétlen". Nem jelenti, hogy mindegyik informatikus igénytelen, pattanásos, tesze-tosza, ez egy előítélet, ami tapasztalataim szerint olykor-olykor megállja a helyét, de ismertem már kivételt jelentő informatikust. Az emberek szeretnek általánosítani. Sőt, az általánosítás létfontosságú dolog. Pl. ez az alma ehető Tehát valószínűleg az összes alma ehető.
Az emberekkel is így vagyunk, a média pedig csak rátesz egy lapáttal, ami erősíti a sztereotípiákat.
09:18
Elmondásod és az időmérlegkutatások szerint sajnos nem vagy átlagos. Ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!