Ti mit szoktatok érezni egy könyv elolvasása után?

Ha nem tetszett, akkor érges vagygok a belefektetett és elpazarolt idő és energia miatt.

Ha tetszett, akkor örülök, hogy egymásra találtunk.

Ha annyira tetszett, hogy akár a dolgokhoz való hozzáállásomat is képes volt megváltoztatni, akkor általában ülök, merengek, emésztgetem az olvasottakat. Szomorú még sosem voltam, mert véget ért a könyv, akármennyire is tetszett is.

De nem szoktam hetekig gondolkozni egy köyvön.

Mindegyiknél mást:

Távoli tűz (Zsoldos Péter): El voltam keseredve, hogy vége van, mert megfogott az a világ, pihentető volt kicsit ott lenni, mint itt a valóságban.

Battle Royale (Takami Koshun): Valamiféle sokkot éreztem. Megöltek egy csomó gyereket egy szigeten. Nincs gyász, nincs jóvátétel csak menekülés és rettegés továbbra is. Ezzel lett vége a történet, persze műfaját tekintve nem a happy end volt a cél. Amúgy jó volt.

127 óra (Aron Ralston): Csodálat, hogy ember ilyen dologra képes lehet és öröm.

Egri Csillagok (Gárdonyi Géza): De jó, hogy vége!!! Utálom a kötelezőket.