Valaki leírná nekem röviden a Sarolt fejedelemasszonynak a mondáját/történetét légyszives?

SAROLTA FEJEDELEMASSZONY

– Thietmar krónikája nyomán –

Géza fejedelem felesége, a szépséges Sarolta olyan kemény természetű

volt, hogy az urát és az egész országot kezében tartotta. A férfitársaságot

asztal alá itta, a lovat úgy megülte, akár egy lovas katona, és egyszer

haragjában úgy megütött egy embert, hogy az menten szörnyethalt. Ezért

egy békeszerető szerzetes ezt írta róla:

“Bizony illőbb lenne, hogy ez a szép kéz az orsóval vesződjön."

Pedig ez a kemény természetű fejedelemasszony mindig azon

fáradozott, hogy a magyar népet keresztény hitre térítse, és a nyugati

népekkel megbékítse. Elhívatta ezért Isten szent életű szolgáját,

Adalbertot, és együtt rávették Géza fejedelmet, hogy megkeresztelkedjen.

Ugyanazon a napon sok nemes és alacsonyrendű magyar is

megkeresztelkedett.

De a magyarok nagy része ragaszkodott a régi hithez, és semmiképpen

sem fogadta el a keresztény tanítást meg az új rendet.

Ekkor Géza fejedelem titokban levelet írt a keresztény fejedelmeknek,

és megkérte őket, segítsék meg a pogány magyarok ellen. Jöttek hát

minden országból a segítő csapatok, még az uralkodók közül is sokan

eljöttek, mert látni akarták, miképpen hajtják ennek a vad, fékezhetetlen

népnek a nyakát Krisztus igájába.

Géza fejedelem az összegyűjtött csapatokat felosztotta, és az egész

országban alkalmas pontokon elhelyezte. Amikor pedig minden

előkészületet megtett, hírvivőket küldött az egész országba és ezek

kihirdették:

– Halljad, magyar, halljad! Vedd fel az igaz Isten vallását, és hagyd el a

régi hitet. Ezt tette Géza fejedelem, ezt a fejedelemasszony is. Csak így

élhet a magyar ezen a földön, csak így üdvözül a lelke a túlvilágon. Aki

ebből a szóból nem ért, azt tüstént kardélre hányja a katonaság, mert

éppen ezért hozatták az országba.

Ebből a szóból mindenki érthetett. Ezért aztán ki félelemből, ki

meggondolásból felvette a keresztény vallás szentségeit.

Sarolta fejedelemasszony kereszténynek nevelte fiát, Vajkot is, aki a

keresztségben az István nevet kapta.

De akármilyen kemény természetű volt a fejedelemasszony, nem tudta

elűzni a pogányságot Géza fejedelem lelkéből. Mert a fejedelem ide is, oda

is pillantgatott, egyszerre két istennek áldozott. Mondta is egyszer a papja:

– Aki a pogányok halványa előtt áldozatot mutat be, mind elkárhozik.

De Géza fejedelem csak azt felelte erre:

– Van nekem elég, amit áldozzak. Akkora úr vagyok, hogy két istennek

is eleget adhatok.

Adott is jó szívvel mind a kettőnek. Ezzel a népnek is példát mutatott,

mert az ő idejében bizony még együtt élt a pogányság a

kereszténységgel, ahogy a Szentírás mondja: “Együtt legelnek a farkas és

a bárány."