Mit gondoltok a kommunizmusról?

Az emberi természettel nem áll összhangban!

Akiknek MOST kevés van, azok vágynak rá, de aztán forduuul a ko(k)ca...

Ekőször is a Kádár-korszak nem volt azonos a kommunizmussal,csak a Párt törekedett az elérésére ( legalábbis a propaganda szerint).

Az viszont igaz,hogy nem voltak ekkora társadalmi és vagyoni különbségek,mindenkinek volt munkája ( még a cigányoknak is),mindenki ingyen tanulhatott,építhetett házat stb.Az emberek összetartottak.Ha valakinek segítségre volt szüksége,a munkatársakra mindig számíthatott.Amit az egyik előttem szóló írt:hogy szombaton dolgozni kellett a strand-építés miatt,az sok helyen előfordult.A városban-falun építettek valamit,amire kevés volt a pénz,az üzemek szombati munkát szerveztek,a pénzt pedig a célra fordították.Legtöbb esetben ezzel mindenki egyetértett.De ha egy családfő meghalt,akkor is szerveztek a javukra kommunista szombatot.

Mivel egy párt volt csak,nem volt ennyi acsarkodás mint most.

Az már az árnyoldala volt a rendszernek,hogy nem volt szólásszabadság ( de ez a legtöbb embert nem zavarta,mert nem politizált),és a gazdaság irányított volt,ezért előbb-utóbb csődbe ment volna az ország.

Ezért van,hogy sok akkor élt jobbnak tartja,mint a mai kapitalizmust.

Éltem abban az időben,ezek a saját tapasztalataim.

Gazdaság: az emberek akkor is akartak volna többet, csak nem volt mit vásárolni, és hát az is olyan volt..

Így hát nem maradt más szórakozás, mint a közösségi tevékenység (kommunista szombat, mozgalmi élet, és KUL_TÚRA, ma már egyikre sincs szüggség:)

A kommunizmus az a kapitalizmus meghaladásáért harcoló munkásmozgalom neve Marx szerint. A kommunista mozgalom célja meghaladni a kapitalizmust, és létrehozni az ennél fejlettebb, ún. szocialista társadalmat. A szocialista társadalomban fokozatosan felszámolják a kizsákmányolást és az uralmat. A szocializmus fejlődésének magas fokán megszűnik az állam, megszűnik az árutermelés. A szocializmus kezdetén a munka szerinti elosztás elve uralkodik, magasabb fokán áttérnek a szükséglet szerinti elosztásra.

A Kádár-rendszer nem volt szocialista a marxi meghatározás szerint. Eleve az a rendszer nem marxistaként, hanem marxista-leninistaként határozta meg magát. Lenin lényegesen megváltoztatta a marxizmust, amikor Oroszországban szocialista forradalmat akart csinálni. Oroszország még a kapitalizmus fejlettségi fokát sem érte el, és Lenin mindjárt meg akarta ezt haladni (emlékeztetőül: Marx azt jósolta, hogy mivel a szocializmus a kapitalizmust követő fejlődési stádium, ezért valószínűleg Angliából, az USA-ból vagy Németországból indulhat ki a szocialista forradalom.) Sztálin szintén sok ponton megváltoztatta a marxizmus-leninizmust. Ami Magyarországon a 70-es, 80-as években működött, az politikai síkon egy autoriter rendszer, diktatúra volt, gazdaságilag pedig egy vegyes gazdaság, olyan, mint a skandináv szociáldemokrácia, de az államnak nagyobb volt benne a súlya és nem volt demokratikus. A marxi szocializmushoz kevés köze volt, megoszlanak a vélemények a marxisták között, hogy egyfajta "államosított" kapitalizmusnak tekinthető-e, vagy egy különleges rendszernek, amit "államszocializmus"-nak szokás hívni.

Marx világosan leírta, hogy a szocialista forradalom akkor következik be, amikor az emberiség fejlődése már túlhaladta a kapitalizmus kereteit. Hogy ez bekövetkezhet-e és mikor, az vita tárgya. Attól függően, hogy ebben a vitában ki hogyan foglal állást, van, aki szerint még évszázadok telhetnek el addig, van, aki szerint sohasem fog bekövetkezni, megint mások pedig úgy gondolják, hogy már most túlhaladható lenne. Ennek könyvtárnyi irodalma van, fölösleges itt belemenni. A lényeg az, hogy majd 1000 év múlva megtudjuk, teljesültek-e Marx jóslatai...

Marx és Engels egyébként több mint 40 kötetet írtak tele, a legfontosabb elméleti műveik ebből 6 vastag kötetet tesznek ki. Figyelemreméltó azoknak az önbizalma, akik 6 kötetnyi, általuk biztosan nem olvasott érvelést azzal vélnek elintézettnek, hogy "ellentétes az emberi természettel" és a többi hasonló jólnevelt közhely.