Miért érzem azt, hogy 16 évesen már mindenhez öreg vagyok?

Persze, hogy gyerek a kamasz is. Amíg a szülők élnek mindig gyerek vagy. Persze már közben felnőtt gondjaid vannak. Én is sajnáltam az éveket, csak akkor nyugodtam meg, amikor rájöttem, hogy felnőttnek lenni nem egyenlő besavanyodott életet élni. Jól írták: az aktív életmód segít igazán élni. Édesanyám mindig mondta: Mosolyogj, légy vidám!-persze akkoriban nekem sem ment. Csak kicsidenként. Megtanultam mosolyogni. Elmondhatom: imádok élni, játszani, bulizni. Ezeket a gyermeki dolgokat felnőttként újra kellett tanulnom, de megérte.

Még ez a vers is segíthet-tanuld meg, hogy ott motoszkáljon az agyadba! "Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat."

Pál I. levele a Korinthusbeliekhez 13.11

Akarsz-e játszani?

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,

akarsz-e mindíg, mindíg játszani,

akarsz-e együtt a sötétbe menni,

gyerekszívvel fontosnak látszani,

nagykomolyan az asztalfõre ülni,

borból-vízbõl mértékkel tölteni,

gyöngyöt dobálni, semminek örülni,

sóhajtva rossz ruhákat ölteni?

Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,

havas telet és hosszú-hosszú õszt,

lehet-e némán teát inni véled,

rubinteát és sárga páragõzt?

Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,

hallgatni hosszan, néha-néha félni,

hogy a körúton járkál a november,

ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,

ki fütyörész az ablakunk alatt?

Akarsz-e játszani kígyót, madarat,

hosszú utazást, vonatot, hajót,

karácsonyt, álmot, mindenféle jót?

Akarsz-e játszani boldog szeretõt,

színlelni sírást, cifra temetõt?

Akarsz-e élni, élni mindörökkön,

játékban élni, mely valóra vált?

Virágok közt feküdni lenn a földön,

s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Kosztolányi Dezsõ