Szerintetek van ennek értelme, realitása 28 évesen?

Veszteni nem vesztesz vele semmit. Állj neki. Bármikor abba hagyhatod, hogyha úgy látod valamiért, hogy mégsem.

Annyi, hogy jól válaszd meg, hogy mit tanulnál, tényleg olyat, amiről úgy látod, hogy hasznodra lesz. Ha ez a célod vele.

Mondjuk nekem filozófia szakon is voltak 40 feletti csoport társaim. Bár ők nyilván nem jobb állás miatt csinálták.

Jajj, mintha csak én írtam volna!

28 éves vagyok, még otthon élek, mert épp, hogy 50.000,- Ft-ot keresek egy hónapban, napi 10-12 óra munkával...

Egyszerűen kilátástalan az életem, el kell tartani, mint egy kisiskolást.

Állandóan depressziós és szomorú vagyok. Pedig én alapvetően szeretném a munkámat, és megszakad a szívem, hogy most kénytelen leszek valami másba kezdeni, mert ez így egyszerűen nem megy.

Csak mit csináljak már ennyi idősen, mikor normál esetben már nekem kellene segítenem a szüleimet, nem fordítva??

Szia!

28 évesen?

Az egyetemi éveim alatt megismertem 45-50 éves embereket, akik változtatni szerettek volna az addigi életükön és beiratkoztak levelező tagozatra, amit sikeresen elvégeztek.

Nagyon fontos, hogy az élethelyzetet ne keverd össze az élettel. Az élet a születéstől a halálig tart. Amiben vagy az az élethelyzet, amin bármikor változtathatsz.

" Meggyőződésem, hogy diploma nélkül csak vegetálni lehet, hacsak nincs az embernek őrült nagy szerencséje."

HÁHÁHHÁHÁHÁ, pont fordítva látom - VIDÉKEN! :))

Hazánkban, diplomával még segédmunka is csak protekcióval van vidéken!! Többet tanul a diplomás, és minőségibbet, és cserébe éhezik a diplomások többsége... Na jó, leszámítva a mérnököket, orvosokat.

Hát még a munkaügyi hivatalok is csak (fizikai) szakmunkákat ajánlanak! Segédmunkát se! Diplomás melót meg végképp nem! mondom, vidékről beszélek!

Szinte tuti, h pesti vagy! Egy nyavalygó pesti! Itt vidéken minden csak protekcióra van, még a segédmunka is - kivéve a szakmunkák java része! Úgyhogy vidéken pont hogy diplomával baszni rá! Aztán legyen tőkéje az embernek felkötlözni Pestre, meg fizetni albérletet... :S

Tehát mintha csak én írtam volna ki a kérdést- csakhogy épp fordított módon!! Ugyanis tanultam egy csomót, h legyen diplomám, mire rájöttem ,h szakmunkásnak kellett volna tanulnom ahhoz, h legalább egy minimálbéres állásom lehessen! Még segédmunkát se kapni vidéken, protekció nélkül, ezt hangsúlyozom! Kivéve ha műszakos, v megszakadsz belé (mondjuk vékony testalkattal), vagy egészségtelen, ártalmas!

Szóval güriztem a főiskolán, mire rájöttem ,h szakmunkásképzőbe kellett volna mennem ,h legyen fizetésem. Ettől függetlenül imádom a szakmám - amiben soha nem volt lehetőségem dolgozni ,pedig 10 éve szereztem diplomámat!

Hát, nem tudom, kedves utolsó, az ország mely részén laksz, de én nem teljesen azt tapasztalom, amit írsz.

Persze, nem mindenki tud elhelyezkedni a felsőfokú végzettségével, de a többségnek azért sikerül.

Mindenképp tanulj, nem késő!

Hogy diploma kell-e vagy valamilyen jó szakma, amiben örömödet leled amellett, hogy jobban is kereshetsz, az már más kérdés, de egyáltalán ne félj soha a tanulástól. Én 41 vagyok, jó szakmám van, normálisan keresek, de most mégis azon gondolkozom, hogy valamilyen továbbképzésre megyek, vagy belekezdek valami újba (majd Karácsony után kitalálom). Ugyanis a fiatalokkal fel kell vennem a versenyt, nem lehet begyepesedett nagymamiként az irodában morcoskodni. Nem akarom, hogy szabaduljanak majd tőlem, mint rugalmatlan és nem naprakész munkaerőtől, hanem tartsanak meg, mint akinek nagy a szakmai tapasztalata - vagy ha új helyre megyek, akkor nézzék azt, hogy ez az ember a nagy tudásával kell nekünk...