Szerintetek melyik zene írja leginkább 1871-1939 hangulatát?
Hát ezen behalok, pontosan erre gondoltam én is :D
A boldog békeidőket meg úgy sikerült összemosnom a világháborúval és annak következményeivel, hogy nem is igazán a magyar történelem szemszögéből néztem. Amennyire én tudom, az első világháború legfőbb okai gazdasági eredetűek, viszont Németország elszigeteltségét nagyban elősegítette II. Vilmos német császár meggondolatlan és agresszív viselkedése.
És valahol itt fonódik össze a darab a valósággal. A kezdetekben lágy, kellemes, viszont kezd átmenni keserédesbe (ahogy a boldog békeidők is). Érezni valami tragikus fejleményt benne, ami előrevetít valami szörnyűt, aztán egyszer csak kirobban (ahogyan ezt a boldog békeidők alatt is érezhették azok, akik gondolkodni mertek egy kicsit is). A legmegdöbbentőbb ebben a részben az, hogy érződik is rajta, hogy ez olyan fölösleges, kényszerből kialakult valami, amit igazán senki sem akar. Utólag vizsgálva olyan érzést ad, mintha a szerző emelt fővel írta volna, érezni rajta egy kicsit a gőgös, többnyire kényszeres tévképzetet(?) amit a nyugati fronton szolgáló katonák érezhettek a Dolchstross-ról, mintha az egész mű azt mondaná, hogy "lehet, hogy elvesztettük a háborút, de a végső játszmát még nem játszottuk le..." ahogy a világ szépen lassan sodródik a második világháború felé.
Lényegében mintha a szerző egy az egyben megjósolta volna ezt az időszakot.
Nem értek egyáltalán a zenéhez, csak kíváncsiságból tettem fel a kérdést, a fentebb leírt magyarázatomat végképp sem okoskodás vagy ilyesmi céljából írtam, csak tisztázni akartam hogy nekem mégis mit mond ez a mű, esetleg Te is megtehetnéd, ha gondolod.
Nos valóban az egyszeri ember hibájába estem, és egyből Mo.-ra asszociáltam, de ahogy leírod, úgy valóban összefüggő ez az időszak. A végén a teljes káosz, a különböző téveszmék, a lágerek mindkét oldalon, a fegyverkezés stb.
Érdekesen vagyok amúgy ezzel a zenével. Kedvenc Beethoven szimfóniám, valahogy olyan mélyre hatol bennem, mint semelyik másik. Ami nagyon érdekes, hogy mindig, mikor hallgatom egy erdő egy faházzal jut eszembe, de a lényeg, hogy a zöld színt juttatja eszembe. Bennem először nyugalom, aztán valamilyen gyász, fájdalom érzetét kelti. És egyik kedvenc filmem végén is ez a mű szerepel, egy nagy zöld rétet mutatnak és az elveszett boldogságot (megerőszakoltak egy terhes nőt, a film fordított sorrendben mutatja be az eseményeket) akarják ábrázolni. Szóval talán ilyesmi érzések lehettek Beethovenben is, mikor írta, de pontos hátterét nem tudom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!