Az alábbi közmondásoknak mi a jelentése, az eredete?

" A hollónak a holló nem vállya ki a szemét. " - Szakmabeliek összefogása, amikor valaki valamilyen hibát vét, de a többiek ezt nem ismerik el hibaként a nyilvánosság előtt.

Tipikus lehet például orvosi műhiba esetén, ha azt elkendőzik a kollégák, vagy bármilyen más szakma, amihez kívülálló nem ért, csak az, aki benne dolgozik.

" Jó bornak nem kell cégér. " - könnyen, jól eladható termékre mondják, melynek híre megy reklám nélkül is.

A közmondás eredete a régebbi időkben használt cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet.

A 19. század közepéig a magyarországi városok és mezővárosok utcáinak jellegzetes tartozékai voltak a cégérek. Címerszerű jelképek voltak, azaz egyszerű módon, a mesterségre vagy a szolgáltatásra jellemző módon jelenítették meg az adott foglalkozást.

[link]

" Rázza a rongyot! " - Mértéktelenül szórja a pénzt.

" Rossz fát tett a tűzre. " - Valaki helytelenül cselekszik.

A magyarázatért vissza kell tekintenünk néhány száz évre, és magunk elé kell képzelnünk egy parasztház konyháját, amelyben nyitott tűzhelyen sütöttek-főztek az asszonyok.

A tűz füstje csak az ajtón vagy az ajtó feletti apró nyíláson, esetleg a padláson keresztül távozhatott, kezdetben ugyanis kémény sem volt a házakban. Amennyiben valaki vizes, rosszul égő fát tett a tűzre, annak füstje betöltötte az egész házat. Nem véletlenül vált ez a rossz cselekedet szinonimájává, ahogy Mikszáth Kálmán is használta: "Rossz fát tett a tűzre, s most mindennap szemébe megy a füstje."

" Szemet szemért, fogat fogért. " - Az egyenlő büntetés elve, mely kimondja, hogy adott bűntettért egyforma jellegű büntetés jár/ugyanazt az árat kell megfizetni, mint amit az áldozat elszenvedett.

" Jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok. " - Használd az elérhető lehetőségeidet ahelyett, hogy arra számítsál, hogy holnap még jobb lesz.

" Kutyából nem lesz szalonna. " - Adott ember nem tudja megváltoztatni a természetét.

" Nem esik messze az alma a fájától. " - Amilyen a szülő, olyan a gyereke is.

" Nem minden arany, ami fénylik. " - A külső sokszor megtévesztő és nem minden rejt értéket magában.

" Vak vezet világtalant. " - Képzetlen személy oktat ki egy másik ignoráns személyt.

" Vizet prédikál, bort iszik. " - Egyet mond s mást tesz. Az elvei/gondolatai/állításai nem egyeznek meg az életvitelével.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvéből:

1./ a cinkostársak vagy az egyformán gondolkodó gonosz emberek nem szoktak egymásnak ártani.

2./ ami jó,ami igazán érték,az hírverés nélkül is kapós

3./ nagyzol, hetvenkedik, henceg

4./ csínyt, helytelenséget követ el

5./ a bántást hasonlóbántással szokták viszonozni (szólás)

6./ többet ér a biztos kevés bizonytalan soknál (szólás)

7./ a rossz természet ellen nehéz küzdeni (szólás)

8./ amilyenek a szülők, olyanok a gyermekeik is (szólás)

9./ nem minden értékes,nem minden jó, ami annak látszik (szólás)

10./ Az akar vezetni valaki mást, aki maga is vezetésre szorul

11./ Másoknak jó tanácsokat ad, de maga rosszat cselekszik

Aszólások eredetét e neten is megtalálhatod O. Nagy Gábor szólások eredete c. könyvében.