Nektek számít, hogy a párotok ugyanazt gondolja az evolúcióról és a tudományokról, mint ti?

Jó helyen van itt a kérdés.

Szerintem az a fontos két kapcsolatban lévő embernél: az emberről, az emberi méltóságról mit gondol.

(1) - mert más az, ha az ember az evolúció terméke, a szerelme kémia, a teremtő képzelete a gondolkodási kéessége az agyának mintha "váladéka" lenne, lelke meg nincs is, vagy az anyag terméke, a gyermek a gének, hormonok "én vérem" stb

(2)- és más, ha az ember Isten gyermeke, a testi-lelki szerelem Istenben nyugvó létezésünk legnagyobb kegyelme (a házasság szentsége mögött ez van), a gyerek kegyelmi ajándék, a születésénél a szellem bukkan világra, inkarnálódik az isteni képmás, benne a "lélekszikra" Meister Eckhart szavával - ami képessé teszi, hogy az emberi szót értse és azzal kifejezze magát, hogy nagy figyelemmel övezve, felelősséggel szocializálva nőjjön fel.

-aa-

Számomra ez teljesen lényegtelen, bár az én világképem és életfelfogásom teljesen "elnéző" ilyen téren. Nem ismerhetem mások életét, lehet, hogy számukra nagyon is fontos a vallás gyakorlása. A párom hithű katolikus, nem tudom, mit gondol az evolúcióról és a tudományokról. (Bár azt nem szokta hangoztatni, hogy az emberek egy időben éltek a dinókkal.) De ennek egyébként sincs semmi köze a közös életünkhöz. Úgy hívják: magánügy. És én ezt teljes mértékben respektálom. Egyszer próbált meggyőzni a maga igazáról (az istenhitről), de én megmondtam neki, hogy már rátaláltam arra a módra, ahogy az életemet élnem kell. Elfogadta.

Gyereknevelés terén tapasztalatokat nem tudok megosztani, mivel ez csak most vár ránk. De bizakodó vagyok. Sőt, szerintem akár még előnyére is válhat a gyermekünknek, ha kicsi korától kezdve két világképet ismer meg. Már most van akkora belé vetett bizalmam, hogy tudom, megtalálja majd azt a világképet, ami a számára a legmegfelelőbb.

Szia! Amiket írsz, szerintem következmények és nem kiindulási okok. "hisz az evolúcióban meg általában a tudományban, nem feltétlen alacsonyítja le az életet."

- nem gondoltam ezt. Másról írtam: hogy az emberkép a fontos. Az, ami az élet nagy pillanatiban fontos, a születés, a nász, a halál pillatanaiban. Nem gondol egy tudós sem ilyenkor az ősrobbanásra, a génsebészetre, a szerves molekulák alakulására, a tudomány mai állása szerinti dolgokra: egész más lesz villanófénybe: ki vagyok én? ki vagy te? Eredetem? Az eredetről való tudomás- ami a gserkenél velszületetetten megvan- nagyon fontos Istengyermekség- Luther írt erről elementáris erővel. "Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert őt sem ismeri. Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk." 1Jn3,1 Ez- egy párkapcsoltaban, gyerekneveléskor fontos, nagyon fontos: "még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk." Ez ugyanis életünk folyamán - szándékaink, gondolataink, cselekedeteink révén folyamatosan változik!!!

"Az őssejtig vagyok minden ős" - írja József Attila- ez fontosabb, mint az evolúciót bolhászni a nem szaktudósnak, (neki az a dolga, az más)

K vagyok én? mi a feladatom? Honnan jön a teremtő képzeletem? Szóval ilyesmi. Szerelem, élet-halál, munka, alkotás közben ezek felmerülnek.

És ebben kell valahogy egymást fényben látni.

Ha én máshogy élem meg ezeket, mint valaki: nem fogjuk megérteni egymást és ketten leszünk egyedül... és ha gyerek van hárman, négyen..

"az igazat mondd, ne csak a valódit,

a fényt, amelytől világlik agyunk,

hisz egymás nélkül sötétben vagyunk." (József A.)

üdv:-aa-

*Az eredetről való tudomás- ami a GYERMEKNÉL veleszületetten megvan. A gyereknek mindig van az eredetről tudomása, ez adja dignitását. Erről most napokig írhatnék, hogy s miért, de időhiány miatt ennyit.

üdv-aa-

..de hogy ne legyen túl komor, amit írok, szóval, azért ezek a világnézeti különbségek gyakorta eltörpülnek,(és együtt is alakulhatnak) ne olyan legyen, mint amilyen volt egy vicc, szüleink, nagyszüleink mesélték:

Grísa üldözi Mását, Mása sikoltozva menekül, Grísa utoléri, elkapja és lihegve mondja:

-Csak azt akarom mondani, neked Másenyka, hogy beléptem a Komszomolba..

Tehát összességében nézve a válaszokat és pontozásokat, kialakult, hogy valószínű nagyon szomorú és elkeserítő lenne olyannal élni, aki más világkép miatt hátunkba vágja a kést (jelesül itt lenullázza a névtelenség álarca alatt 6/7 válaszokat) Azok a válaszok is ezt sugallják, amelyek azt fejtegetik, lehetsz más gondolkodású, de kushadj róla, osonj a templomba, és így tovább.

Tehát, jól gondolod, kedves Kérdező ezt:

"De amint együtt kéne élni és közös értékrend szerint gyerekeket nevelni, az már nem működik ilyen véleménykülönbség mellett."