Miért beszélünk, beszélnek az emberek végletekbe?

Üdv. Én történész vagyok, szerencsére ott megtanították, hogy nem szabad csak fekete-fehérben gondolkozni. Amúgy szerintem azért, mert az emberek sémákból indulnak ki. Például a matematika egy egzakt tudomány, ott jó megoldás van, meg rossz, és ebből azt hiszik, hogy ez a szabály az élet minden más területére is igaz. Pedig a valóság az, hogy a reál területeken kívül ez az élet egyetlen területére sem igaz. Sem a filozófiára, sem a világnézetre, ideológiára, sem a történelemre. Nincs jó meg rossz megoldás, csak útkeresés, következmény. Bocsi, hogy a példámnál maradok, de a történelmben sincsenek jó meg rossz tettek, jó meg rossz uralkodók, ez hülyeség, mindennek van árnyoldala, meg jó oldala is. Ez nem olyan, mint a szorzótábla.

Másrészt meg szerintem azért gondolkodik mindenki végletekben, mert így egyszerűbb, könyebb önigazolást találni a saját inkorrekt tetteikre. Könyebb általánosítani, kollektivizálni, és ezzel erkölcsi magyarázatot, önfelmentést adni a saját hibáinkra.