Támadtak már meg aluljáróban cigányok? Hányan, mikor, miért? És fehérek?

engem már párszor igen. ott is, utcán is, de még vonaton is.

fehérek még nem, de ők kevesen is vannak a 8ban. :)

Én a XIII. kerületben nőttem fel, és többször is támadtak meg cigányok. Volt, hogy az értéktárgyaimat szerették volna, de volt, hogy szimplán verekedni akartak.

Összeálltunk többen, és akkor ők még többen jöttek, úgyhogy elég gázos volt. De túléltem, úgyhogy vidám vagyok. De meg tudok érteni mindenkit, aki panaszkodik ezen a téren, és nehezen tudom elfogadni azok véleményét, akiknek még soha nem volt ilyen jellegű találkozásuk a cigány kultúrával.

És mivel ott nőttem föl, ahol, vannak cigány barátaim is. Konkrétan van egy közülük, aki egyszer egy ilyen találkozásnál megvédett. Azóta is hálás vagyok neki és nagyon jó barátok lettünk. És ő sem érti, hogy egyesek hogyan képesek beilleszkedni a társadalmi normák közé, mások meg miért nem...

Nem tudom, hogy támadásnak fogjátok-e értelmezi az esetemet, bennem úgy maradt meg.

Mentem haza a Lehelről, tele szatyrokkal, fáradtan. Középkorú nő vagyok. Felszállt egy 6-7 fős roma ifjúsági csoport, a legkisebb még karomülő, a legnagyobb már anyányi lány volt. Leültek velem szemben. Mivel ez csak egy ülés volt, a köztes részen is voltak, rugdosták kicsit a szatyraimat, meg a lábamat, de nem volt vészes. Biztosan nem voltam semmilyen szempontból provokatív, mert nagyon fáradt voltam, és a hétvégén főzendő menün gondolkodtam. Ezek miatt nem vettem fel a nagylánnyal a szemkontaktust sem. Kötekedni kezdett velem, hogy mondjam meg milyen nemzetiségű vagyok meg ilyenek. Amíg tehettem nem válaszoltam, de volt egy pont, amikor abba kötött bele, hogy azért nem válaszolok, mert ők cigányok és ezen hergelték magukat. Amúgy a villamos tele volt. 2-3 megállót mehettünk úgy, hogy igyekeztem a minimálisra csökkenteni a válaszokat. Végül leszálltak és az egyik kisebb fiú még felszólt a nyitott ablakon, megkérdezte hány óra. elfordítottam a karomat, hogy megnézzem az órámat, erre a nagyobbik fiú felnyúlt az ablakon és a hajamat ( konty-féleséget hordtam ) megragadva az üveghez verte a fejemet 2-3-szor. Ekkor a villamos elindult és csak a röhögésük hallatszott. Hazáig már csak 3 megálló volt, de, amit én a közönségtől kaptam, hogy miért kell ezekkel szóbaállni ! Senki sem védett meg. Azóta eltelt kb 3-4 év, nem hordok karórát és rövid a hajam. Ha meglátom ennek a társaságnak egy tagját is a villamoson, felállok és leszállok, várok egy másikat.