A "szegények" kb. egy nap alatt mennyi élelmet és folyadékot fogyasztanak el?

Hát ez tényleg változó, és erre nem is lehet igazán válaszolni. Ki számít a te értelmezésedben szegénynek? Ennek azért vannak fokozatai.

Nyilván vannak olyanok, akiknek a napi ételük egy negyed kiló kenyér, meg olyanok is, akik rendesen esznek napi háromszor mondjuk, még ha nem is minőségi ételeket, viszont nagyjából ez minden, amire futja a bevételükből a lakhatási költségek mellett, és ők is szegénynek számítanak.

első olvasatban felháborítónak tartottam a kérdést...aztán...gondolkoztam...tulajdonképpen érdekes...gondolkodóba ejtő...

most csak röviden: van olyan, akinek van pénze, de zsigerből spórol..mág a hasán is..mégis kövér, mert silány minőséget, csak tésztát eszik variálva az zesítést..

aztán ha öreg valaki, és cukros, stb, akkor is más az étrendje, és bizony a havi nyugdíjához képest sokba kerül..ha fiatal, és egészséges, ráadásul keményen sportol, akkor példul hozzám képest többször annyit eszik, iszik...

és lehetne folytatni..

a kérdés egészen pontosan mennyiségről szól, és nem minőségről, illetve az áráról..

ha szegény, ha gazdag, van egy szint amit az egészséges embernek tartani kell..két liter folyadék, hús, zöldség, gyümölcs...

ez a kérdés itt megválaszolhatatlan...több száz oldalas tanulmány lenne.

Nagyon szór a kép. Van, aki fejenként napi ezer forintot nagyon kevésnek tart, más szinte dőzsöl belőle. Függ a környezettől lehetőségektől is. Van, aki sokkal kevesebből kénytelen kijönni.

Van aki annyit eszik naponta, amennyit a kukákból össze tud szedni. És kis településen, ahol ez nem lehetőség, annyit, amennyit el tud és mer lopni.

Elképesztő helyzetek vannak.

A "szegénység" gyakran csalóka. Sokan épp attól lesznek, maradnak szegények, hogy nem hajlandók alább adni az életszínvonalukat. Elveszti a munkáját, adósságokba keveredik, de ő továbbra is a plázában vásárol ruhát, és az éjjel-nappaliban élelmiszert.

A valóban szegények csapvizet isznak, abból eleget, mert közintézményekben ingyen van. Egy ismerősöm, aki önhibáján kívül egy darabig nagyon nehéz körülmények között élt, azt ette, amit tőlem kapott, amikor az nem volt, azokon a napokon semmit.

5. vagyok megint. Az említett illetőnek én jó kajákat adtam, mindig azt, ami az itthoni főzésből megmaradt, tehát a minőségük jó volt, a mennyiségük meg néha több, néha kevesebb.

Az "álszegények", akik nem hajlandók alább adni az életszínvonalukból, és többek között ezért szegényednek el, pizzát rendelnek, gyrost vesznek, mekiben esznek, vesznek Coca Colát, Chio Chipset, Milka csokit, cigit, piát, aztán még csodálkoznak, hogy nincs miből kifizetni a számlákat...