Szerinted mikor komolyodik meg az ember?

Egyénenként változó.

Valószínüleg nincs genetikailag determinálva, az egyén személyiségét nagyrészt a külső hatások alakítják.

Talán akkor kezd megkomolyodni az ember, amikor elkezd dolgozni. Ott tapasztalja meg, hogy mennyit kell dolgozni azért a pénzért, amit akár egy hétvégén is el lehet költeni.

Ilyenkor kezdi becsülni a pénz értékét. Amikor pedig megházasodik, felelősséggel tartozik a családjáért.

A sok munka, sok gond komollyá teszi az embert.

De persze ez sem vonatkozik mindenkire. Én tudom irigyelni azokat az embereket, akik idősebb korukra is megmaradtak vidám, bohókás, egyik napról a másikra élünk típusú embereknek, bár azért nem lennék olyan.

Hát a választ megkaptad, tényleg van ilyen is, olyan is.

Ami az ivást illeti, az nem gyerekesség, hanem az önismeret és öntudat hiánya. Eleinte attól érzi erősebbnek, felnőttnek magát az ember, később a gondolkodás és cselekvés helyett teszi. Persze nem alkalmi és mértékkel történő ívásra gondolok, az az élet szerves része.

A baromság pedig attól függ. Ha mindössze önmagatok szórakoztatására szolgál mások kára vagy okkal történő neheztelése nélkül, akkor inkább egy mentalitás, ami fiatalra és idősebbre egyaránt jellemző lehet, és kellemesebbé teszi az életet.

Az életvidámság nem ellentéte a komolyságnak. Feltehetően te a komolyság alatt inkább felelősségérzetet értesz. Amikor az ember aszerint cselekszik, hogy a tettei következményeiért vállalja a felelősséget. Jót vagy rosszat. Ez is egyfajta mentalitás, amelynek jó részét otthonról, a neveltetésével hozza az ember. A későbbi tapasztalatok persze fokozhatják ezt a tulajdonságot, ezt nevezheted "komolyodásnak" is.