Miért van az, hogy kisiskolás korában egy csomó fiú "kis professzor", vagyis dinó-, rovar-, csillagászat-, ásvány-, kocsi- stb. -mániás? Baj, ha valaki ezt nem növi ki?

Mert akkor még érdekli őket a világ, az ismeretlen, felfoghatatlan dolgok megismerése.

Aztán persze később ezt a társadalom és az oktatási rendszer kineveli belőlük.

Az, hogy baj-e, az attól függ, hogy mennyiben marad olyan. Ha semmi más nem érdekli, csak a műanyag dínóik között játszik naphosszat, vagy képtelen bármivel és bárkivel elfoglalni magát, mert őt csak a csilalgok érdeklik, nyilvánvalóan baj, mert nem fog rendesen szocializálódni mondjuk.

De egészséges keretek között nem baj, ha megmarad az érdeklődése.

Én csillagászat, ásvány és kémiamániás voltam. Voltak barátaim. (amúgy a van-e az ilyenek barátja, az már kérdés. az szocializációt ne keverjük az érdeklődéssel.) Nem nőttem ki, cserébe most is érdekel szinte az összes reál tudomány, és korosztályomnál jóval nagyobb tudással rendelkezem. A kémiamániámat főleg nem nőttem ki: vegyészmérnöknek tanulok és imádom amit tanulok, amit csinálok. Szerint ezt jelenti az ha valaki az érdeklődési körének megfelelően tanul tovább majd dolgozik.

Az ilyen soha nem baj.

pityuszka

Ezek a tipikusan fiúkat érdeklő dolgok. A kisfiúknak szóló könyvek, rajzfilmek, játékok többsége is valahogy ezekhez a témákhoz kapcsolódik. Ezért van, hogy a kisiskolás fiúk többségét érdekli ezek valamelyike. Egyáltalán nem baj, ha nem növi ki valaki. Ha megnézed, a felnőtt férfiak közül is sokaknak hobbija az autó, motor, más járművek, a foci, stb.

Ha valaki ilyen marad, az egyenesen jó, mert lesz egy érdekes hobbid. Egy olyan férfi pl., akinek a csillagászat a hobbija, különleges és érdekes. (Az autó mint hobbi annyira nem különleges, de azért az sem rossz.)

Bizonyos dolgokat persze nem árt kinőni, ha pl. 30 évesen is műanyag dinoszauruszokat gyűjtesz, az egy kicsit ciki.

De ha a tudományos érdeklődés megmarad, az még jó is.

Szerintem még felnőtt korban sem számít cikinek a dinófigurák gyűjtése, feltéve, ha a nevesebb gyártók által kiadott, tudományos modelleket gyűjti valaki. E köré egy egész szubkultúra alakult ki, ugyanúgy, mint a rendes fosszíliák vagy ásványok gyűjtése köré.

Ha a vacak, kínai bóvli játékdinókra hajt valaki, és még játszik is azokkal, az már ciki.