A kisgyermekes anyukák miért nem számítanak megváltozott munkaképességűnek, amikor az újra munkába állásukkor úgy kezelik őket mint egy rokkant, tolószékes embert vagy miért nem kapnak segítséget, támogatást, hogy visszakerüljenek a munka világába?

A gyermek megőrző drága mulatság pláne egy kisebb cégnél.

A TÁMOP program pont az olyanokon segít, akik nehezebben találnak melót mert: most jöttek vissza a szülésiről, elmúltak 50 évesek, tartósan munkanélküliek, rokkantak, gyakorlattal nem rendelkező pályakezdők stb.

Én is részt vettem benne. A probléma csak az, hogy ez mind alulfizetett állások. A cég támogatást kap az államtól, ha ilyen embert alkalmaz, ráadásul még igyekeznek még olcsóbban megúszni mert kihasználják az ilyeneket mondván: örüljenek, hogy szóba állnak velük. Aljas banda.

Bármelyik munkahely eldöntheti a versenyszférában, hogy üzemeltet-e gyerekmegőrzőt vagy sem. Csak hát ez plusz költség. Egyébként is, Magyarországon le van tudva a dolog azzal, hogy otthon lehet maradni a gyerek három éves koráig, utána meg már van ovi (más kérdés, hogy sokszor nehéz bekerülni, de azért ez még mindig adva van), nagyon kevés az olyan nő, aki már csecsemő mellett is vállal munkát, vagy ha igen, akkor van pénze bébiszitterre, mert olyan jól keres, hogy megéri neki hamar visszamenni. A másik véglet, hogy mindenképp dolgoznia kell, mert anélkül nem jutna semmire, na ők meg általában nem a legszuperebb munkahelyeken dolgoznak, a munkahely sincs rászorulva pont az ő munkájára, magyarul a foglalkoztatónak nem éri meg, hogy ilyesmivel bírja maradásra a dolgozót, mert talál helyette száz másikat.

Ha nem az lenne az általános, hogy 2-3 évig lehet otthon maradni egy-egy gyerekkel, tehát az elhelyezést már kisebb korban is meg kéne oldani ÉS nem lenne ilyen magas a munkaerőkínálat, akkor valószínűnek tartom, hogy több munkahely is létesítene ilyen gyerekmegőrzőt, de a jelen helyzetben nincsenek rászorulva.

Egyébként én támogatnám az ötletet, de ahhoz nagyon sok mindent meg kellene változtatni, hogy ez elterjedjen.

Kérdés, hogy a beruházás megtérülése ( gyermekmegőrzők kialakítása, ott dolgozó alkalmazottak megfizetése) mennyire valószínű a cég szempontjából.

Amíg ekkora a túlkínálat a munkaerőpiacon és a gyermekszületések száma sem nő drasztikusan, valamint valós alternatívát jelent a bölcsöde, óvoda és a bébiszitter, csekély az esély arra hogy a cégek kvázi szociális alapon, "jópofizásból" ilyen helyeket alakítsanak ki.