Miért van az, hogy külföldön élő magyarként itt "idegennek" tartanak és ha hazamegyek Magyarországra, ott már szintén külföldiként kezelnek?

Az attól függ. Érződik már a beszédeden a külföldi akcentus? Akkor az lehet az oka. Ha nem, akkor az irigység, amiért te ki mertél és tudtál menni, ők meg nem.

Ami meg külföldet illeti, nos, szerintem ha jól kijössz az ottaniakkal és ők is veled, akkor ugyan mit számít, hogy minek tartanak? Én is voltam külföldön, leszek is, jól kijövök másokkal, kint is, így soha egy percig nem aggódtam azon, hogy jaj, külföldinek tartanak. Kit érdekel? Amíg jól megvagyunk, engem nem.

Ne törődj vele. Hidd el, ez a legjobb, amit tehetsz.

Most őszintén: mit számít, hogy minek tartanak? "Magyar az, aki annak vallja magát", mint tudjuk, ellentétben a cigánnyal, akit a környezetének kell annak tartania ahhoz, hogy az legyen. A magyarságod tehát, amennyiben ez neked ilyen fontos, egyes-egyedül rajtad múlik, és senki máson. Ha te annak érzed magad, úgy élsz, akkor az vagy, bárki bármit is mondjon.

"azt mondta, hogy úgy viselkedem, mint azok, ahol már régóta lakom, nem pedig magyarként."

Ez a fránya nacionalizmus... Komolyan nem értem az ilyen embereket. Még ha tényleg így is van, ahogy mondja, akkor ugyan mi van? Semmi. Ha azért teszel így, mert azokat jobban szereted, hát istenem, ízlésről nem lehet vitatkozni, és miért ne szélesítené az ember a látókörét? Ha meg azért, mert másra nincs lehetőséged, akkor arról meg nem tehetsz.

"Nem értem az embereket. Mi közük ahhoz, hogy én hogy élek?"

Sok magyarnál nagyon kényes pont a nemzetiség, és konkrétan a _magyarság_. Én személy szerint ezt úgy tartom hülyeségnek, ahogy van (ezért jól le is fognak pontozni rövid időn belül, de k.ra nem érdekel). K.ra nem számít, hol született és hol él az ember, lényeg az, hogy jó ember legyen, jól meglegyen a többiekkel és beilleszkedjen a közösségébe. Ha ezt teljesíti, minden további nélkül el lehet fogadni, és aki még ennek ellenére is cseszteti, arra már inkább nem mondok jelzőket.

Szóval ez az ismerősöd... Hogy is mondjam finoman... Szóval vannak bizonyos kételyeim a szellemi kapacitását illetően. Meg mindazokét illetően, akik képesek ilyen pitiáner dolgokon szőrözni és ilyesmi miatt elfordulni egyébként jó emberektől.

Ha fontos neked, hogy "hova tartozol", akkor nem számít, hogy ki mit gondol rólad. Az számít, hogy te mit gondolsz magadról. Ha magyarnak érzed magad, akkor magyar vagy és kész.

Gyakran látom (másoknál is meg magamnál is), hogy túlontúl fontos a mások véleménye. Mindig megfelelni akarunk, mint az iskolában. Jó jegyért, buksi-simogatásért. Ebből ki kell nőni.