Akikkel barátkozni kezdtek azoknak már az elején szimpatikusnak kell hogy legyenek nektek?

Nekem nem.Mikor gimibe kerültem,volt egy csaj akit nagyon nem bírtam,ő sem engem.Ez egy évig volt így,az alatt az idő alatt semmit nem beszéltünk.Már nem emlékszem hogy történt,de egyszer úgy alakult,hogy mégis szóba álltunk egymással(azt hiszem valami órai kísérleten összetettek minket). Kénytelen-kelletlen beszélgettünk,és akkor derült ki számomra milyen jó fej.Ezután jobban barátkoztunk,tisztáztuk hogy miért is nem voltunk egymásnak szimpatikusak.Bár nem lett a legjobb barátnőm,de nagyon jó és bensőséges barátság alakult ki köztünk,ami már 15 éve tart.A mai napig tartjuk a kapcsolatot egymással. Több hasonló barátom is van,akik elsőre nem voltak számomra szimpatikusak vagy csak nem beszéltünk,egy idő után pedig kedves barátaim lettek. Egy esélyt mindenki érdemel,és nem lehet tudni,hogy az elején mi miatt nem volt szimpi. Lehet,csak rossz napja volt,feltörte a cipő a lábát stb.

Én valamiért mindigúgy vagyok vele, hogy az elsőre kevésbé szimpatikus emberekhez kerülök közelebb. Pl. mikor jött két új csaj az osztályomba, kinéztem magamnak a kedvesebbnek tűnőt és elkezdetünk beszélgetni és barátkozni. Akkor jó fejnek tűnt, de aztán később elkezdett nekem mindenkit kibeszélni az osztályból (pedig én jártam oda régebben, ő alig ismerte még őket), közben pedig az osztályfőnök engem pont a másik új lány mellé ültetett, és inkább vele barátkoztam össze, a másik meg hadd beszéljen ki minket annak, akit érdekel.

IGEN!!!!

Nem árt. Ha jó az emberismereted, akkor az első pillanatban azok az emberek lesznek szimpatikusak, akiket megismerés után is érdemesnek tartasz a barátságra. Az ember gesztusai szinte mindent elárulnak a személyiségéről az első pillanatban.

Végülis ja.