Mért használnak az amerikaiak passzívot NAGYON sokszor?

Nehéz ezt megmagyarázni, más a két nyelv megközelítése. Egyébként a XIX. század végéig a magyar nyelvben is erősen jelen volt a szenvedő ige, bár a köznyelvben már akkor is kevésbé, de a jogi és a politikai szövegek tele voltak velük.

Igaza van az előző válaszolónak abban, hogy a szenvedő szerkezet képzése és használata semmivel sem bonyolultabb mint a cselekvőé, és ezt az anyanyelvi beszélők is így érzik. Ezért a köznyelvben is rutinszerű a használata. Nem hangzik olyan esetlennek, erőltetettnek mint a magyarban.

Annyit azért hozzátennék, hogy Amerikában is vannak törekvések a szenvedő szerkezet bizonyos visszaszorítására. Itt a hangsúly a bizonyoson van, tehát nem teljesen kiiktatni akarják, csak csökkenteni. Én egy katonai iskolába jártam kinn, ahol írtunk fogalmazásokat, és a stilisztikára nagy hangsúlyt helyeztek. Akinél túl sok passzív volt, azt kigyomlálgatták. De nem tudom, hogy ez az egész országra mennyire általános.

Elnézést, ha tévednék, de én úgy tanultam, hogy az angol nyelvben nem használják az "ismeretlen többest". Magyarul pl. azt mondjuk, hogy elvitték a táskámat (de nem tudjuk, hogy ki vagy kik), és ilyenkor ezt angolul passzívval fejezzük ki.

Szóval ha azt mondaná, hogy "let they kill me", akkor a they konkrét személyekre vonatkozna.

3-mas! Nem muszáj a te példamondatodban sem a szenvedő. Az úgy teljesen jó, hogy "they/somebody took away my bag". Vagy: My bag was taken away.

A kérdező példamondata viszont tényleg hibás, így lett volna helyesen: Let them kill me. Szenvedőben pedig, ahogy írta: Let me be killed. A kettő közt az a különbség, hogy az őkre vagy az engemre teszem-e inkább a hangsúlyt.