Annyira hiányzik. Mit tehetnék, hogy újra jóban legyünk?
Egy olyan barátnőmről van szó, akivel szó szerint együtt nőttünk fel, minden évben együtt járunk nyaralni, együtt szilveszterezünk, mindent együtt csinálunk. Csak az a bökkenő, hogy az ország másik végében lakik. Nekem 3 éve lett egy párom, akivel azóta is együtt vagyunk, viszont ez idő alatt elhanyagoltam ezt a másik fontos személyt (sajnos).
Most érzem, hogy már nem úgy áll hozzám, nem úgy beszélgetünk telefonon, vagy interneten mint régen.
Tudom, hogy ez az egész elhidegülés az én hibám, de tenni akarok ellene, újra azt akarom, hogy annyira jóban legyünk mint régen. Nekem ő nagyon fontos, szeretném, ha a jövendőbeli babánknak a keresztanyja lenne, többször látogatna hozzánk, mi is többször mennénk.
De valamiért úgy érzem valami elpattant, egy olyan dolog amit már nem lehet befoltozni...
Mellesleg születésnapja is mostanában lesz, talán valami bocsánatkérés félét (versbe foglalva) adhatnék neki. A gond az az, hogy nem túl érzelgős típus, így nem tudom mivel fejezhetném ki, hogy mennyire sajnálom.
Segítsetek kérlek, nagyon hiányzik.
A barátságot ápolni kell, szóval most már rajta múlik, hogy akarja-e folytatni, mert elhanyagoltad.
Minden héten legalább egyszer keresd telefonon, de ne tartsd fel, vagy ha ez is sok neki, akkor kevesebbszer, és éreztesd vele, hogy neked fontos a barátsága. Írj emilt, és érdeklődj a dolgai felől. Ezzel egy idő után célt érhetsz. Sok sikert!
Köszönöm a válaszod! Igyekszem nagyon, esküszöm bármit megteszek!
Várom még a válaszokat.
ŐSZINTESÉG!
Amit itt elmondtál, mondd el neki is, de onnantól tényleg az ő döntése, hogy megbocsát-e vagy sem.
Annyit mondok, ha igazi barát, akkor meg fog.
Nem akarlak elkeseríteni, de dettó ugyanez volt velem és barátnőmmel, csak az úgy végződött, hogy elmérgesedett a kapcsolatunk, összevesztünk. Nagyon hiányzott (sőt még mindig) de utána rájöttem, hogy milyen ember, és, hogy már nem volt a vége felé a barátom, mert átvert eléggé.
Pedig ha megkeresett volna, én bármikor szivesen kibékültem volna vele. De így van jól, mert ő nem az az ember akinek mutatta magát
Nagyon köszönöm a válaszokat.
Jogos a leb*szás, én sem tudom hogy tehettem ilyet. Nagyon szerelmes voltam akkoriban, és ez annyira elvakított hogy a páromon (azóta a vőlegényem) kívül nem láttam mást. Ha visszafordíthatnám az időt, megtenném és mai fejjel már máshogy cselekednék...
Hát ami az ajándékot illeti, az biztos, hogy nem egy best friends-es karkötővel indítok, de rajta leszek a dolgon!:D
Viszont azt érzem, hogy annak ellenére, hogy néha beszélünk, még mindig nagy a szakadék köztünk. Nem tudom mit csináljak. Minél hamarabb meg akarom ezt vele beszélni, de nem tudom mert rengeteg kilométer áll közénk....=(
Köszönöm, nagyon kedves vagy:-)
Építgetem, de sokszor még válaszolni sem hajlandó az e-mailemre, hívásomra, vagy sms-emre...:/
Igen, hálistennek.:) Egy ideig ment ez a huzavona, hogy nem érdekelte mi van velem. Illetve, annyira megszokta, hogy nem beszélünk, hogy már nem is figyelt rám, ha hívtam, vagy írtam.
Most viszont megint sokat keres, sokat ír, januárban találkozunk is:-) Jajj annyira várom már! Mindent át fogok vele beszélni:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!