Tapintatlanság nem figyelembe venni a másik anyagi helyzetét?
Gondolok arra, hogy a múltkor pl. egy ismerősünk elkezdte mondani,hogy menjünk nyáron Krétára, mert milyen király hely, és akkora elánnal taglalta, hogy látszott, fel sem merült benne, hogy nem tehetjük meg sajnos.
Vagy egy barátnőm kérdezte, hogy megyek-e vele Rómába, és amikor mondtam, hogy nem lesz pénzem rá, elkezdett spórolási tippeket adni. Szerintetek milyen dolog ez? Nem éhezünk, tudjuk fizetni a számlákat, de sok dologról most le kell mondanunk. Nincs is ezzel bajom, de az nagyon zavar, ha mások így kívülről beleszólnak a dolgainkba.
Mindenki csak a saját dolgával van elfoglalva, sajnos én ezt már a "barátaimnál" is észreveszem, de ki tudja, hogy azok e még egyáltalán. :(
Aki nincs benne, nem tudja átérezni, amiben TE vagy.
Akármit mond.
Lehet, hogy van empátiája, meg megértő, meg minden, de akkor sem a te szemszögedből nézi, és mivel nem az ő problémája, rögtön tud rá megoldást.
Tudod rengeteg ilyen ember van, hogy másoknak osztja az észt, de a saját dolgait nem tudja megoldani.
Ez nem feltétlen rosszindulat, lehet tapintatlanság is.
De semmi képen nem tartom kedves gesztusnak.
Eleve is a pénzről beszélni illetlenség. Már nem úgy értem, hogy egy munkatársi megbeszélésen, vagy állásinterjún, vagy akármi hivatalos kereten belül, hanem családban, rokonnal, ismerőssel. Már az is illetlenség, ha valakit megkérdezel, hogy mennyit keres...
Ennél fogva tapintatlanság az is, ha valaki anyagi helyzetére nem vagy tekintettel. Nem beszélünk róla, de nem is csinálunk úgy, mint ha ő is ugyanúgy állna, mint mi. (Nem, én sem vagyok tehetősebb, csak általánosságban beszéltem.)
Nem teljesen ide tartozik, de mégis témába vág: "hagyd csak, meghívlak" - ez ugyanúgy rosszul eshet bárkinek. Na nem a meghívás, hanem ha fölhívják a figyelmedet arra, hogy "nekem van, neked nincs".
Én megmondanám nekik szelíden, hogy az egyedül ránk tartozik, hogy mire futja, és mire nem, egyébként sem vágyunk külföldre. (Legalábbis én tuti nem.)
Mi is csórók lettünk,régen annyira jó ruháim voltak,imádtam plázáról plázára járni,ma már nem is tudom mikor vettem magamnak utóljára ruhát.Nincs nekem sem munkám,apámnak sem,ráadásul albérletben élek pesten.Felvenni nem vesznek sehová mert tanulok mellette,de levelezős vagyok szóval diákmunka kilőve rendesre meg ugye azért nem mert el kell magam kérni.Van,h már a kaján spórolok.Veszek egy nagy zacsi hasbkrumlit és 2 csomag elősütött húst 2000ft-ért és 2 hétig csak azt eszem.nekem ezen jobb spórolni,mintsem máson.
Én is szoktam egyébként ilyeneket mondani,h majd menjünk ide oda,de mindenki tudja h nem mondom komolyan mert mindenki szarban van szó szerint.Úgyhog csak álmodozunk,legfeljebb kirakunk egy posztert a falra az elé beülünk és azt képzeljük,h nyaralunk:D
Ez a spórolási trükkök háááát.Amúgy nekem is van egy bartnőm,ő rendszeresen a fejemhez vágja h még nincs munkám nekem is basszusozza a csőröm nagyon,de ha meg rászólök,h csitt már megsértődik.Tényleg rosszul esnek ezek,de anyuék nem hibáztatnak semmiért én pedig kitartó vagyok:)
Szerintem így alapból nem lehet rámondani, hogy bunkóság. Lehet, hogy ők csak örülnek, hogy mehetnek, és nem tudnak a te helyzetedről. Miért ne mondhatnák el, hogy mennek nyaralni? Ha nem mondják, ezzel neked jobb lesz? Nem lehet, hogy inkább te irigykedsz egy ici-picit?
A kettővel előttem írót meg nem tudom sajnálni, ha előre sütött hússal, meg zacskós krumplival kell spórolnia. Már bocs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!