A Balog vezetéknév cigány?

Itt egy adalék a Balogh vezetéknévhez. Hogy cigány lenne, attól távol áll..esetleg egy párkokszos felvette, és azért...

A Balogh Nemzetség eredete

Honnan ered a Balogh nemzetség? Árpáddal, a honfoglalás idején jöttek-e be az országba, vagy későbbi eredetűek? A honfoglalás korából nagyon kevés adat all rendelkezésünkre, a legtöbb magyar családfa is csak egy kicsit későbbről, az 1200-as, 1300-as évekből ered - bár a Balogh nemzetség kétségtelenül "Uradel" nemesség.

1.

Az egyik legrégebbi adatot a Kézai krónikában (Gesta Hunnorum et Hungarorum, 1282-1285) találjuk, a krónika függelékében ezt olvashatjuk:

„I. FEJEZET. A jövevény nemesekről.

1. A jövevények beköltözéséről Gyeics (Géza) vezér idejében.

Minthogy a tiszta magyarságban nincs több törzs vagy nem, mint a száznyolcz nemzetség, lássuk, honnan veszik eredetöket azok nemzetségei, kik az olasz földről, vagy Németországból vagy más tartományokból származtak. Gyeics vezér a Turul nemzetségből vala ugyanis az, kinek mint mondják, a magyarok közt legelsőben szózat zendűlt meg az égből, hogy a keresztyén hitet és keresztséget vegye föl. Mivel azonban keze embervérrel volt fertőzve, nem vala alkalmas a hitre téritni illy nagy nemzetet. S jóllehet maga és háznépe szent Adalbert által a keresztség kegyelmét fölvette: mindazáltal az égi trónról szózat jöve hozzá, hogy e gondolattal hagyjon föl; minthogy mind ennek véghez vitelét a felséges isten kegyelme tőle származandó szent Istvánra bizta vala. A honnan ezt hallván, nemzete megtéritése dolgában, a mit tehetett s a mivel tartozott, szent Adalbert prágai püspök rendelése szerint nem mulasztotta el megtenni. Külde azért követeket a keresztyén tartományokba, hogy óhajtását mindenkinek hireszteljék. Miért is ennek hallatára sok gróf, vitéz és nemes jöve hozzá a keresztyénség országaiból. Némelyek ugyanis jövének isten szerelméből, hogy a vezért a pogányok ellen, kik a hitet nem vennék föl, segítsék, mások pedig hogy a pogányoktól és üldözőiktől szabadúljanak: mert ez a nemzet, míg pogányságban élt, kegyetlen üldözője vala a keresztyéneknek.

....

Altmannról.

Ezek után jő bé Altmann Friedburgból, pánczélos vitéz a thüringiek hazájából. Ettől származnak a mai Balogiak.”

- Ugyanerre a forrásra hivatkozik számos, késöbbi munka is:

„3. Altmann von Friedburg, ein Ritter aus Thüringen, unter Geysa einwanderd, ward Ahnherr des Geschlechtes Bolugh.”

(Ethnographie der Österreichischen Monarchie - Karl Freiherr Von Czoernig, 1857)

„Bolugh.

Nach Keza, S. 137, ist der Stammhalter ein Ritter aus Thüringen Altmann Friedburg. Kovachich sah eine Urkunde von 1346, welche die Famile Széchy betraf. Manchmal wird es auch Bolagh geschrieben.”

(Geschichte der Magyaren, Volume 2 - Johann Mailáth, 1828)

„Bolugh (nach Keza von einem thüringischen Ritter Altmann Friedburg ensprossen)”

(Geschichte Österreich's, seiner Völker und Länder: Volume 4 - Hermann Meynert, 1846)

Kézei Gestája természetesen latinul iródott, az eredeti, idevágó sora igy hangzik:

“Post illos Altmann intrat de Fridburc miles coridatus ex patria Turingorum, de isto illi de Bolugi oriuntur.”

2.

"Az urak közt aránylag sok volt az idegen eredetű. A Németujváriak Wolfer és Hedrik testvérektől származtak, a kik II. Géza idejében valószinüleg Tirolból vándoroltak be, és nyerték birtokul Kiszen hegyét (Güssing), közel a stájer határhoz, hol aztán várat épitették. A Rátoldokat apuliai, normann eredetüeknek mondja a krónika. (Lorántfyak, Rádayak.) Bár már századok óta az országban éltek, nem feledték el német eredetöket sem a Gutkeledek (Joákim bán, a Báthoryak őse), sem a Huntpáznánok (Forgácsok, Szentgyörgyiek), sem a Jákok (Niczkyek.) Németek még a Hahold-Buzád, a Tibold, a Balog nemzetségbeliek és a lébenyi Pótok. Francziák a Becse-Gergelyek és a Zsámbokiak. Csehek a Bogát-Radvánok (Rákóczyak.) Bármennyire összeolvadtak ezek nyelvben, erkölcsben a magyarokkal, külföldi eredetök nem ment feledésbe."

Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története, V. fejezet. Az urak és nemesek. A megye.

3.

"...tagadhatatlan, hogy azon jövevények, kik új hazájukban földbirtokot nyertek és az illető vidék birtokos családainak őseivé váltak, mint idegen emberek, kik új hazájuk nyelvét nem értették, az egyes emberek rendelkezésére álló erővel nem lettek volna képesek a nekik adományozott, többnyire lakatlan - és műveletlen földeken kulturtelepeket alkotni. Szükségük volt tehát arra, hogy hasonnemfí, nyelv és nemzetiség által egymással összekötött tömeg egyesült erejével hassanak. Valamint tehát az emberiség fejlődési korszakainak legfontosabb eseményei a későbbi epigonok emlékezetében csak ugyanazon korszakoknak egyes kimagasló alakjaiban tükröződtek vissza és a még későbbi ivadékok ahhoz voltak szokva, hogy a nagyobb tömegeknek együttes működése által létrejött eseményeket az egyes hősöknek a hagyományban fcntartott neveivel azonosítsák : úgy van ez az idegen, illetőleg német elemeknek Magyarországba való legrégibb bevándorlásával is. A Tibold, Hont-Pázmán, Veceb'n-Ják, Heidrik, Botho, Gut-Keled, Altmann-Balog, Buzád-Hahót, Hermann nevek stb. a német elemek Magyarországba történt legrégibb bevándorlásának ugyanannyi határkövei."

Erdélyi Múzeum XVII. kötet. 1900. VI. füzet

4.

"...A Friedburgi Altmannt ma már nem lehet azonosítani. A magyar Balog nemzetséget a Balog településről nevezték el (ma Velky Blh Szlovákiában), eredetileg egy folyó neve volt (ÁMTF 2:463). A narratív források közül csupán Kézai említi ezt az őst. Az Altmann név valószinűleg ismert volt Kézainak, mert István, Altmann (Olthmann) fia Serke településen, Gömör megyében, adományt kapott IV László királytól" (ÁMTF 2: 547).

A Balog-Semjén nemzetség

(Balog-Semjén, Bolok-Symian, Bolok Simián, Semyen)

A Balog-Semjén nemzetség tagjainak birtokai a mai Kállósemjén (Kálló-Semjén) körül és a Szamos alsó folyásánál voltak találhatók, e nemzetségből származik a Semjéni, ill. Kállay, Biry és Domahidy család.

A Balog-Semjén nem a honfoglaló nemzetségek egyike. Azon magyar nemzetségek egyike, amelyből a Semjéni, Kállay és Biry családok származnak. Oklevelekbol ismert első ősei a nemzetségnek: I. Ubul és I. Egyed, akik 1214-ben említtetnek. I. Ubul három fiától származik az említett három család, éspedig: I. Mihálytól a Semjéni, II. Egyedtől a Kállay és az 1250 előtt meghalt Gergelytől a Biry család. 1325-ben a nemzetségek tagjai megosztoznak birtokaikon, ekkor veszik fel I. Mihály utódai a Nagysemjérú nevet.

Az Ócsai Baloghok (Balogh de Ócsa)

Nagy Iván “Magyarország Családai”-ban ezt irja 1863-ban: "Adományos család. Elõnevét pestmegyei Ócsa helységtõl vette, a XVII. században tünik föl belõle Dániel, ki Nógrád megyében a b.-gyarmati várban székelt; és mint katona kapitány volt. Iratik véglesi várkapitánynak is. Fiát Jeromost török rabságból váltá ki.”