Letelepedhetnék indián rezervátumba?

Most elnezest, hogy ezt mondom, de nagyon nehez lesz, ugyanis az USA-ba manapsag 2 fo modon lehet csak zoldkartyat kapni: hazassag allampolgarral es zoldkartya lotto (nagyon csekely esely van a nyeresre ezen, de meg lehet probalni minden evben!). A munkavallalas kulfoldiek szamara nagyon korlatozott.

Ha mar van zoldkartyad, bekoltozhetsz. Az indianok nagyon tisztesseges, bekeszereto emberek es tobbseguk - a sztereotipiakkal ellentetben - nagyon modern es be tud illeszkedni, ha kell. Szoval a lenyeg, hogy a nehez bevandorlasi proceduran kellene atmenned es persze kell nagyon sok penz a koztes idoszakban, mert levegobol senki nem el meg.

Nagyon sok sikert kívánok Neked. Nekem nincs esélyem kimenni, de amit meg tudtam eddig tenni, az a nyelv s a kultúra tanulása. Igaz nem pont indiánokkal kapcsolatban, engem mindenfajta mezőgazdaság előtti nép érdekel, főleg a gyűjtögetők (eszkimó, busman), esetleg max az ásóbotos vegyes kultúrák (pápuák).

Ami nyelvvel és néprajzi gyűjtéssel eddig foglalkozni tudtam, az a szibériai eszkimó (Central Siberian Yupik), meg még néhány szibériai kisnyelv (vogul, jurák-szamojéd, jukagir), ezeken már-már meséket is értek, igaz, még csak passzív nyelvismeretem van. Kimenni nem tudok, de addig is, szerencsére itt Budapesten elég jól elérhető a szakirodalom (sőt eszkimók és szibériai kisnyelvek terén a szovjet szakirodalom is elég jól használható). Az indiánok mai életéről keveset tudok, az eszkimókról és a szibériaiakról többet, ami őket illeti, ők nagyon súlyos anómiának vannak kitéve:

[link]

az ,,anómia'' szó alatt most a klasszikus, Emile Durkheim által megalkotott értelemben értem a szót: az élet régi értelmének elvesztése, a régi kultúra pusztulása, nyelvvesztés, ez nagyfokú alkoholizmusban csapódik le, az Szent Lőrinc-szigeti eszkimók esetében az öngyilkossági arány nagyon magas, még magasabb mint nálunk, főleg a fiatalkori öngyilkosság. Mindemellé még nagyfokú szegénység is sújtja ezeket a népeket (bár ez inkább a szibériai oldalra jellemző).

Egyébként a cigányok megemlítése szerintem nem volt hülyeség: voltam hagyományt még tartó cigány családnál, és cigányul még alkalmilag beszélő gyerekek között is, és jó emlékeim vannak. Nagy Olga néprajzkutató még értékes emlékekekt mentett meg erdélyi cigány gyűjtései során (a népmese keletkezése, változatképzése, a régi mesemondás közege, a mesemondó és közössége, a gyerekeknek való áthagyományozása az élő népmesének). Ami a cigányok mai sorsát illeti: szibériai és eszkimó és ausztrál sorstársaikhoz hasonlóan a cigányok is kényszerhelyzetbe kerültek, és ők is súlyos anómia-jelenségeket mutatnak, de a bűnözésre való hajlamról terjengő közhiedelem szerintem téves, a cigányokat nagyjából ugyanaz a Durkheim-i anómia sújtja, mint saját nyelvrokonainkat, a vogulokat és a szamojédokat (+ még az eszkimókat, ausztrálokat, a legtöbb volt nomád népet). A cigányok egyébként nem nomád nép, de vannak analóg jelenségek. Anyagi alapjuk: peripatikus életforma, körüllakó nép, nem gyűjtögetésből élnek, de a gyűjtögetőkhöz hasonlóan régen kénytelenek voltak nagy területeket bejárni, mert a cigány kézműves helyben nem talált volna elég felvevőpiacot a megélhetéséhez az iparosodás előtt (az iparosodással meg nem bírta versenyt). Hiedelemvilág: az indiai eredetre ma már semmi nem utal, csak a nyelv maradt meg Indiából, a hiedelmek és a mesék a befogadóktól lettek átvéve, de másodlagosan kialakulhattak mágikus hiedelmek a nagyfokú elszigeteltség és kirekesztettség következtében.

Elnézést a rengeteg offolásért, annyi a lényeg, hogy előfordulhat, hogy az amerikai archaikus kultúráknál Te is anómia-jelenségekbe fogsz ütközni, de szerintem ezek kényszerhelyzetek, szóval nekem jó véleményem van ezekről a népekről és kultúrákról. Azt, hogy az anómiát hogy lehetne leküzdeni, és hogy a régit hogy lehetne úgy átmenteni az újba, hogy élő és elven maradjon, azt nem tudom, bár van elképzelésem (pl. az eszkimók igen jó természetrajzi és kézművesi ismeretekkel rendelkeztek, és valószínűleg sok más nomád nép is).

Most amiket mondok, abban már nem vagyok biztos, szóval mindenképp utána kell járni a részleteknek.

Én úgy tudom, hogy Magyarország és az USA között egy elég komoly *szakmai* együttműködés alakult ki, vagy legalábbis van ilyenre igény. Az USA-ban ott van a sokféle nép, pl. spanyol ajkú, szegényebb néprétegek, a gyerekek oktatása. Magyarországon meg ott vannak a vidéki cigány falvak, és a nagy szegénység, meg a közoktatás nehézségei. Én úgy tudom, hogy mindkét országot kölcsönösen érdeklik azok a tervek, ötletek, szakmai megközelítések, amikkel próbálkozni lehet. Magyarország is foglakozott azokkal a szakmai programokkal, módszerekkel, amiket az USA a spanyol ajkú népesség oktatásában használt (persze Magyarországot ez a cigányság miatt érdekelte), és az USA is érdeklődött már afelől, ahogy a magyar cigányság oktatása, és a szegénység kezelése történik.

Azt nem tudom, milyen távú tervként szeretnél letelepedni indián rezervátumban. Arra gondoltam, hogy ha ez inkább hosszú távú terv Nálad, akkor sokat számíthat az is, hogy milyen szakmád van, mert úgy esetleg könnyebb lehet a letelepedést megszerezni. Ha olyan végzettséged vagy szakmád vagy tapasztalatod van, amit az amerikaiak szívesen látnak, és a terepen is jól lehet használni, akkor az szerintem megkönnyíti a dolgokat.

Itt sokféle dologra gondolok, nem is tudom, melyik lenne jó, meg aztán a részletekhez úgysem értek, csak ötlet volt, a részleteknek úgyis utána kell járni. Antropológusokat, kulturális antropológusokat több helyen is képeznek Magyarországon, Budapesten is meg vidéken is. Meg vannak a különböző szociológiai meg pedagógiai jellegű szakmák is.

Ami meg az élő gyakorlatot illeti, énnekem eddig pl. ezek jutottak eszembe,

[link]

[link]

de mindez most csak példa, lehet sok más szakmai dologra is gondolni.

Szóval az a lényeg, hogy lehet sok olyan dolog is nálunk, ami az amerikaiakat is érdekli (szakmákra vagy gyakorlatra gondolok), és úgy meg már könnyebb lehet e letelepedést megszerezni.