Tulajdonképpen engem csak saját magam érdekel. Miről beszélgessek másokkal?
Ezt úgy értem, hogy én folyton csak a saját érzéseimmel meg gondolataimmal meg filozofálgatásaimmal foglalkozom... Nem olvasok könyveket, nem nézek filmeket, nem nézek TV-t, nem sportolok, sincs semmiféle hobbim, semmiféle érdeklődési köröm, amiről olyan sokat tudnék... Zenét hallgatni imádok, de nem tudok róla beszélgetni... Olyan "elvarázsoltnak" érzem magam (bár nem tudom, hogy ezt erre mondják-e pontosan)
És egyre többször kerülök emiatt kínos helyzetekbe, azaz hogy nem tudok hozzászólni a társalgáshoz. Az új egyetemi baráti körömben sokszor merülnek fel ilyen "műveltségi" témák (pl politika... örülök, ha eszembe jut, hogy hívják a miniszterelnököt :S), és ilyenkor "tök gáznak" érzem magam, hogy nem tudok semmiről semmit. Viszont valahogy nem is teremtődik meg bennem az igény, hogy olvassak, vagy legalább a híradót megnézzem... Vagyis néha elhatározom, de nem tart sokáig :S
Miért vagyok én ilyen szerintetek? Ez valami személyiségtípus?! Mit gondoltok rólam, erről az egészről? Minden érdekel, írjatok! :-)
20/L
"felváltva beszéltek magatokról"
Fú, hát ezt azért nem így kell elképzelni :) Olyankor általában egymásról beszélgetünk, vagypedig a minket körülvevő emberekről, hogy mik történtek velünk, középsulis emlékekről, élményekről... (Azért attól, hogy valakinek nincs egy meghatározott hobbija, nem jelenti azt, hogy például nem megy el kirándulni néha, vagy bicajozni, vagy szórakozni... Vagy hogy nincsenek ezen kívül barátaink, vagy ne tudnánk poénkodni, vagy bármi.)
Az én szótáramban az egoista szó egész mást jelent, inkább az egocentrikus szót használnám, de lehet, hogy az én "szótáram" a rossz.
Amúgy más emberek belső világa is érdekel... De erről nyilván nem beszélhetek mindenkivel... Nekik se beszélhetek a sajátomról (vagyis beszélhetek, de idiótaság lenne), meg ők se fognak nekem beszélni az övékről. Egyrészt, mert nem is akarnak sokan nyilván (nem nyílik meg az ember csak úgy bárki előtt), meghát egy csomó ember erről nem is tud beszélni eleve, meg nem is érti az ilyesmit.
Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy hogyan viselkedjek az olyan személyekkel, akikkel csak felületes a kapcsolatom... Mert olyanokkal jönnek elő ezek a témák, amik ugyebár nem saját magunkkal kacsolatosak...
válasza:
válasza:Ha személyiségtípus, akkor talán flegmatikus. Bár nem nagyon értek ehhez, csak az olvasottak alapján gondolom.
Olvasd el, ha nem talált, akkor nézd meg a többit is. Nekem segített megértenem pár dolgot magammal kapcsolatban és jobban el is fogadtam magam. Ha minden igaz én a melankolikus személyiségtípusba tartozom, igaz nem 100%-ig. Kíváncsi vagyok majd, hogy mire jutottál. :)
válasza:Előző vagyok.
Sokszor nekem sem megy simán a társalgás. Csak az én esetemben a legtöbbször mindenhez hozzá tudok szólni, de a végeredmény mindig az, hogy pesszimista és depressziós vagyok. Pedig csak reálisan tekintek mindenre. Persze van olyan is, amikor akaratomon kívül nevetőgörcsöt hozok egy-két emberre. :)
(meg nálam az is "probléma", hogy nem szeretem a nagy társaságot és az idegeneket, nehezen oldódom fel... ezen pedig nem is szeretnék változtatni, mert ez segít kiszűrni, hogy mely az a pár ember akikkel érdemes foglalkozni. legalábbis én így gondolom:)
válasza:"Miről beszélgessek másokkal?"
Ha csak te érdekled magadat, akkor miért érdekel, hogy miről beszélhetsz másokkal?
"Miért vagyok én ilyen szerintetek?"
Nem vagy érdeklődő, és kész. Nem mindenki az.
"Ez valami személyiségtípus?! Mit gondoltok rólam, erről az egészről?"
Nem személyiségtípus. Vagy ingerszegény környezetben nevelkedtél, ahol nem jöhettél rá, hogy léteznek érdekes dolgok, illetve nem találtad meg azokat a dolgokat, amik esetleg érdekelhetnének, vagy gyengék a szellemi képességeid, ezért nincsenek szellemi jellegű igényeid.
válasza:15:46
"Akik mondjuk matek szakon vannak, azokat is érdekli a matek, de biztos nem a szinuszgörbékről beszélgetnek a sör mellett péntek este."
Honnan veszed, hogy nem? természetesen arról is.
válasza:17:03
"Amúgy más emberek belső világa is érdekel... De erről nyilván nem beszélhetek mindenkivel..."
Simán megteheted. A legtöbb ember hálás lesz érte, mert általában nem beszélhetnek senkivel az érzéseikről, gondolataikról. Nagyon kevés embert érdekel mások "belső világa".
"Nekik se beszélhetek a sajátomról (vagyis beszélhetek, de idiótaság lenne), meg ők se fognak nekem beszélni az övékről."
Fognak. Te pedig beszélhetsz a sajátodról.
"Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy hogyan viselkedjek az olyan személyekkel, akikkel csak felületes a kapcsolatom..."
Udvariasan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!