Milyen az élet az egyetemi kollégiumokban?

A koliban nem létezik olyan, hogy magánélet, ezzel a gondolattal jobb, ha most megbarátkozol. ha szerencséd van, akkor olyan szobatársakat kapsz, akik sok időt töltenek a kolin kívül, de ez nem garantált. sok megalkuvással jár kolisnak lenni. el kell viselned a szobatársaidat, meg azokat is, akik veletek egy szinten laknak. és neked is alkalmazkodni kell, nem kicsit. ha hajlamos vagy a rendetlenségre, és utálsz takarítani, akkor jobban teszed, ha ezen változtatsz. maradjunk még egy kicsit a "szobában". nem teheted meg, hogy akármikor zenét hallgatsz pl, mert a szobatárs esetleg épp akkor akar aludni. mások cuccait kezeld tabuként. én azt tanácsolo, hogy soha ne kérj kölcsön semmit, se cigit, se kenyeret, se egy kis kézkrémet, mert ez egy végeláthatatlan tarhálási folyamatot indit be, hiszen akitől kölcsönkérsz vmit, annak illik alkalomadtán visszadni akár más vmi formájában is, még ha nem is fűlik hozzá fogad. pénzt azt meg végképp ne kérj kölcsön. nagyon gyorsan híre meg, ha vki tarhálós, és aztán már a víz se mossa le rólad. a hűtők. ez egy fontos pont. jobb, ha lakatot vesztek rá közösen, mert hamar lába kél a kajának. ilyenek az emberek, kész. a koliban farkastörvények uralkodnak. zuhanyzó: mindig használj fürdőpapucsot, mert úgy terjed a lábgomba a kolizuhiban, mint a pestis.

közösségi élet: illik közösségi progikon részt venni, mert közösségépítő dolgok ezek. a jó kolibulikat nem érdemes kihagyni. ha másnap zh-zol, viszont buli van, kéredzkedj be egy albiban lakó haverhoz tanulni, mert olyan a koliban nem létezik, hogy nemet mondasz a bulira. ha kell kirángatnak a szobából bulizni, a tanulásból meg nem lesz semmi.

még nagyon fontos azt tudnod, hogy soha nem pletykálj senkiről, ne beszéld ki az embereket, mert a szarkeverést senki nem szereti, és akkor úgy fognak téged beállítani, mint a kavarógépek egyike. légy jóban az emberekkel, legyél barátságos és közvetlen.

nekem amúgy nagyon nem jött be a koli. bár lehet, hogy azért mert az első 1-2 évben még bulis, de ahogy öregszik az ember, már nyugira vágyik, és arra hogy tinikorból alig kilépett emberkék visongják körül nap mint nap.