Miért csinálja ezt, hogyan védekezzek?

Első vagyok.

Gondoltam, hogy ugrotok rögtön a sorozatos hasonlatokra, azért írtam őket, mivel élő példát nem tudtam felhozni. Vagy abból tö9bbet értettetek volna ha azt mondom: "mint például Sanyi Ferivel?"

Kötve hiszem.

Nem tekintek senkit példaképnek, ezek a sorozatok csak hétvégi szórakozások.

11:19 A haverod akkor 1 idióta, ha nekem rosszul esne, max otthagynálak azt kész.

"Nekem van egy barátom, összejött 1 csajjal és én már fellengzősen, szarkasztikusan rávágtam, hogy "szeretsz szenvedni? nem fog összejönni" a barátom persze "megjegyzem öröm veled beszélgetni" és duzzogott, rá 1 hónapra szétmentek. Bizonyosságot nyert az elméletem, és sok más területen van még ez.."

"fellengzősen, szarkasztikusan rávágtam" - ezt most vehetem önkritikának? :)

"rá 1 hónapra szétmentek. Bizonyosságot nyert az elméletem, és sok más területen van még ez.." - látod, innen látszik hogy energiavámpír vagy, nem pedig barát. Mások kritizálásából és hibáiból nyersz erőt. Neked ez számít csak, hogy igazad volt.

Azt állítod hogy a negatív hozzáállásod hasznos volt a barátod számára. De mit is nyert ezzel a barátod? Ha ekkora jövőbelátó vagy, akkor tudhatnád, hogy ha szerelmes, akkor úgyse fog rád hallgatni, és megpróbálja, mert érdekli a csaj, kell neki ez a tapasztalat (még akkor is ha nem lesz sikeres a kapcsolat). Mit értél el azzal hogy előre bejelentetted hogy te arra teszed a voksod hogy nem illenek össze? Annyit, hogy elrontottad a kedvét amikor örült.

Meg még az jutott eszembe, amikor a hozzád hasonló okoskodó anyósok miatt megy tönkre egy kapcsolat, ilyenre is van példa. Addig mondja az anyós a gyerekének hogy nem fog működni, amíg tényleg szétmennek, pedig egyébként működött volna a dolog.

Szerencsére persze felteszem, hogy neked nem volt ekkora hatásod erre a kapcsolatra, és biztos nem miattad mentek szét hanem tényleg nem illettek össze, amit egyébként külső szemlélőként nem nehéz megállapítani általában.

11:39

De az anyósok idióták, én viszont nem. Tövestül elvetem, hogy a nagyik beleszóljanak mások életébe és utálom is. Ezzel szemben én tudom előre és frusztrál, hogy olyan hül*e hogy mégis megpróbálja, mert 1 idióta, de a barátom...

És tényleg jól esik, amikor azt mondhatom, hogy "nem szívesen mondom ezt, de MEGMONDTAM" Igen elégedettséggel tölt el, hogy bizonyosságot nyertem és később talán hallgat majd rám, ha nem akkor meg ugyanez előröl, egyszer majd megunja.

Ezenkívül egy csomó dolgot csinálunk és jól elvagyunk, ez egy barátság alapja.

Valamilyen szinten értem a 74%-os hozzászóló érveit, csak hát, az olyan barátokból van a legkevesebb, akivel úgy lehet beszélni, hogy nem kell a véleményünket "becsomagolni". Magam is elég nyersen szoktam fogalmazni, ha úgy adódik, általában érzem, kivel hol a határ.

Sőt, van egy férfi társaság, akiket amikor először hallottam egymással beszélgetni, azt hittem, szétveti az egymás iránti megvetésük a helyet. Pedig valójában sok nehéz közös kalandon voltak már túl, sok mindent feláldoznának egymásért és egyikőjük sem az a megsértődős fajta.

Kíváncsi lennék, 74%-os hány éves.

folyt.

A sértődésről írja Márai: "Haragot vagy sértődést ne őrizz szívedben, mert ez méltatlan az emberhez." Ugyanakkor azt is írja, szerintem jó meglátással: "az emberek nyegleségből és gyávaságból is sértegetik egymást".

Legjobban az tetszik, amit a szuverén emberről (163) ír:

"A szuverén ember, aki életét föltette az igazságok hirdetésére és gyakorlására, melyeket megismert és minden következménnyel vállal: természetesen mindig szerény és udvarias. Akkor is, amikor az igazságot hirdeti. A szuverén ember legfőbb ismertető jele, hogy nem fel semmitől, csak lelkiismeretétől, s ugyanakkor nem is sértődik meg semmitől. Mert aki megsértődik, nem bátor és nem is szuverén. Aki fél és megsértődik, nem tud egy igazságot következetesen, életre és halálra képviselni a világban. Aki megsértődik, veszekszik. A szuverén ember soha nem veszekszik, igen, mégcsak nem is vitatkozik. Kimondja a maga igazát, s aztán helyén marad, utolsó pillanatig és vállalja mindazt, ami az igazságból és a világ türelmetlen félreértéseiből következik. Mindenki más csak nyelvel. Ha rangod van, nem szabad félni. De megsértődni csak a csiszlikek szoktak, s azok, kiknek a világ véleménye fontosabb, mint az igazság."

74%

Egoista szerencsétlen vagy, aki így próbál dominálni mások felett, ezáltal ér, gondolom, egy kis sikerélmény.

És igen, szánalmas vagy, ugyanúgy, ahogy az általad említett buta, önismétlő sorozat is:)

16:19

Bocs, elfelejtettem, hogy a tökéletes kis világodban verekedni kell a dominanciáért.

KÖVI... álmos vagyok.. :P

16:11 a tiédre is reagálok közben.

Így van, őket hívják igazi barátnak, akik nem lépnek csak úgy le mintha mi sem történt volna.

Számtalanszor tapasztaltam már életemben, hogy rengeteg mindent átéltem haverral/haverokkal de mit sem számított, már nem tartjuk a kapcsolatot. FELESLEGES VOLT. Nincs semmi garancia, és nekem az kel.. De már megtanultam amit megtanultam és nem élek rózsaszín álomvilágban mint az itt kommentelők többsége.

A kor pedig nem is számít igazán, én már 14évesen is ilyen voltam, azóta csak fejlődtem szellemileg. Van olyan 60éves aki egy 15 éves szintjén áll, ne feledjétek.

74%-os! A 16:11-es vagyok. Azt írod:

"Számtalanszor tapasztaltam már életemben, hogy rengeteg mindent átéltem haverral/haverokkal de mit sem számított, már nem tartjuk a kapcsolatot. FELESLEGES VOLT." Én viszont pont nem ide akartam kilyukadni a példámmal, hanem hogy, kívülről úgy tűnik, ezek a srácok mit sem jelentenek egymásnak, valójában pedig ott van a sok közös élmény, ami összekovácsolta őket, s amikor helyzet van, számíthatnak egymásra (ha éjjel kettőkor kell érte menni a másiknak kocsival a külvárosba, vagy egy hétvégén át bútorokat kell költöztetni, stb.).

Még mindig érdekelnél, pl. hogy hány éves vagy, mert abból, amit írsz, egy kamasz sértettsége süt ki - 'megbántottak, hát akkor én innentől nem akarok barátokat, mert nincs arra garancia, hogy mikor csalódom újra'. Ez a végletekben gondolkodás annyira kamaszos, ami jó, csak éppen nem általános igazság, ahogyan beállítod a véleményed.

És ha már nincs egyetlen barátod sem, mi a helyzet a párkapcsolattal? Komoly érdeklődéssel várom a reakciód.