Ha nincs pénzed akkor senki vagy?

Egyszer fenn, másszor lenn, nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Lehetsz olyan ostoba, hogy a nehéz helyzetben megborult érzelemvilágodra nem vagy tudatos, és szinte könyörögsz azért, hogy beléd rúgjanak, de nem kell így lennie. Bizonyos értelemben rongyrázóan, megfelelő arculatot őrizve eltitkolhatod a számaidat a tökorrú, lehúzó baromarcok elől, kihúzhatod magad, tudatában az erősségeidnek, és neked is könnyebb előrébb jutni, mintha megtaposott büdösbogárként tengődnél a szenvedésedet éltetve.

A fentebb említett cimborák ki tudták írni magukból, és bár rövid távon a gyors lélektani könnyebbségen kívül nemigen volt hasznuk belőle, azért ma elég sokan figyelhetjük a szavaikat, és meríthetünk belőlük a magunk számára könnyűt is, nehezet is. Vélhetően azért ők se azonosultak annyira ezzel, hogy tehetetlenségükben egy senki módjára működjenek például emberi kapcsolataikban.

Ha eltökélten észben tartod az erősségeidet, csiszolod is őket, mindeközben komolyan törődsz a gyengeségeid legalább elégséges felszámolásával, akkor az ilyen mélypont időszakok tökéletesek lehetnek, szinte hívnak az elmélyedésre. Csomó egyszerű teendőt letudhatsz közben, így kétszerannyi időt töltesz két felbecsülhetetlen értékű "munkával", miközben "papíron" parkolópályán vagy. Így azért elég nehéz levertnek maradni, még ha nem is mindig van tele a has, ésatöbbi. Ne vessz el, legyél a saját szemed előtt, elemezz, tudatosíts utólag mindent, amiből csak gazdagodhat a belvilágod, és esélytelen, hogy elmarad a hatás. Ez a valóban értékes élet magva. Fura módon idővel megkönnyíti az anyagiakat is, egyre több ember hallgat rád, tudsz nagyobb dolgokat vállalni, csak mert sokkal felkészültebb vagy önmagadból a nagy átlagnál.

Akik a pénzt tartják legfontosabbnak, azok hajlamosak ilyen alapon ítélkezni mások felett. Ugyanúgy, ahogy ezt megfordítva azt is sokan gondolják, hogy attól/annyira vagy valaki, amennyi pénzed van. Ez egy meglehetősen felületes értékítélet, de ettől még sokan szenvednek benne. Akiknek sok pénzük van, azok sok esetben pont azért, mert sok mindent/bármit megengedhetnek maguknak és ezért mérik ez alapján a dolgokat. Akiknek kevés pénzük van, azok meg azért hajlamosak így látni, mert a legtöbb dologgal abba a problémába szoktak futni, hogy minden problémájuk anyagi természetű, vagy ha alapvetően nem az volna, akkor is van egy anyagi vetülete, amit pénzzel meg tudnának oldani, de nincs rá nekik.

Talán ismerős lehet az emberi szükségletek Maslow-féle hierarchiája. Ebben a fizikai, jobbára pénzzel könnyebben kielégíthető igények vannak a legalsó szinten. Élelem, meleg, fizikai biztonság és hasonlók. Ezeket zömében anyagi eszközökkel meg lehet oldani - csak pénz kérdés.

A társaság, támogató környezet, szeretet, szerelem, inspiráció, művészet, hasznosnak érezd magad, életcélod legyen, hasonló elvontabb igények már jóval nehezebben kielégíthetők, sokkal kevésbé csak a pénzen múlnak. Viszont amíg a piramis alján levő alacsonyabb szintű, fizikaibb igényeket sem tudja valaki kielégíteni, addig a magasabb szintű igényekre sokkal kevesebb figyelme összpontosul.

Tetszik vagy sem, a pénz univerzális értékmérővé vált a világunkban. Az idő pénz, a tudás pénz, a munkaerő pénzt ér. Pénzért tudsz időt venni, hogy ne a te időd teljen valamivel, pénzért tudod megvenni mások szaktudását, vagy épp idejét, hogy segítsenek neked olyasmiben, amit te nem tudsz, vagy nem érsz rá megcsinálni. Pénzért tudod áruba bocsátani a saját tudásodat és képességeidet. Attól függően, hogy épp pénzre van inkább szükséged, időre, ételre, gyógyításra, szerelésre, vagy bármi másra, adod veszed a rendelkezésedre álló dolgokat.

Eladod a munkádat, hogy pénzed legyen, hogy aztán a pénzedért más dolgokat vegyél, mert a pénz nem melegít, de a pénzért vehető ruhák, fűtés, egyebek igen. Pénzért veszel élelmiszert, mert a pénzt nem tudod megenni, de ha nem tudod megtermelni az ételed, akkor kénytelen vagy mástól megvenni.

A kérdésfelvető "ha nincs pénzed, nem érsz semmit" nézőpontból nem teljesen mellékes kérdés, hogy miért nincs pénzed, neked mekkora részed van ebben. Mert akinek vannak jobb képességei, nagyobb tudása, az könnyebben tud pénzhez jutni, munkát találni is, mint akinek nincs tudása, csak a fizikai ereje, abból sem sok. Tehát valamilyen módon mégis csak a képességeid érték mérőjévé válik, hogy mennyire tudsz pénzt termelni magadnak.

Jó hír viszont, hogy az ember képességein mindig lehet legalább valamennyit fejleszteni. Tanulással, gyakorlással egyre okosabb, erősebb, ügyesebb és így a munkaerő piacon egyre értékesebb lehetsz, ami révén több pénzt kereshetsz.

Nem a pénz a legfontosabb, de a pénz fontos eszköz hozzá, hogy a céljaid el tudd érni és az életed minél sikeresebben, számodra hasznosabban tudd élni. Ehhez pedig nem árt a pénzügyek működését megérteni, megismerni, hogy minél jobban képes legyél a hasznodra fordítani azt, illetve, hogy minél kevésbé kövess el költséges hibákat a pénzeddel.

Ehhez egy hasznos kiindulási pont, ha erre olvasgatsz:

[link]