Szerinted mi az etnikai hovatartozás szempontjából a fontosabb szempont?

Előbb egy "apróság". A Zrínyiek és a Frangepánok horvátok voltak. Ott volt az ősi fészkük (a Frankopanok é ma is megtekinthető Krk városában). Magyar ügyért harcoltak és haltak, magyarnak tartották magukat, és horvátok voltak. Petőfi maga mondja, kik voltak szülei (nem szépszülei). Petőfit a világ magyarnak tartja, ő maga is.

Az embernek van egy tudata, emléke, de van mentalitása (belső értékrendje), vannak szokásai, amelyek önkéntelenek, és még van számos tulajdonsága. Ezek között mindenekelőtt éntudata (egoja).

Éppen ezért különböztetünk meg több szempontot, így például lehet valaki angol, angol származású, angol állampolgár. Ez három, bizonyos értelemben független dolog. Éppen az általad írottak miatt is. Lehetek én magyar, mert így érzek, mert így gondolkodom, ez a nyelvem (akár anyanyelv akár nem), itt az ismerőseim, itt a lakásom, munkám, mindenem. De ettől még lehetek más állampolgár (is), sőt, akár éppen magyar nem. És semmi nem zárja ki, hogy eközben más nép leszármazottja legyek (csendben jegyzem meg, ember legyen a talpán, aki bizonyítja, hogy ő színmagyar. Minden vonatkozásban. Lehet, hogy állítását nem fogja senki cáfolni, de ő sem képes bizonytani).

Van egy falu Kelet Magyarországon, ahol eredetileg magyar lakosság volt. Az idő telt, a török jött és hódított, szóval az 1700-as évekre a falu lényegében kihalt. Ekkor egy helyi földesúr, nem lévén munkaerő, Németországból telepíttetett be embereket. Aztán jöttek magyarok, mások, ma öt nemzetiség él ott. A németek jó részét elvitték malenkij robotra, utána a maradékot kitelepítették, majd a falu attól lett híres, hogy évente tartottak német "világtalálkozót". Minden farsang öt bált látott, a falu jó része mindegyiken részt vett. Igen jó hangulatúak voltak. Ott mindenki tudja, ki kicsoda, így is nevezik őket, de megkülönböztetésül mindössze. Mert ott mindenki (ismétlem, mindenki) magyarnak tartja magát. Meg közben német, román, szlovák, cigány is. Néha utálják egymást. Mint embert, de mint etnikumot nem. Az egyszerűen nem téma. Természetes állapot. Nincs fontos és fontosabb szempont. Azadott ember belső meggyőződése van.

Amúgy a kérdés briliáns. Különösen e megnyomorított, gyűlölködő és irigy mai magyar korban.

Úgy látom, szavazat akadt, más válasz nem nagyon. Úgy gondolom, ez is sokat mond a "közfelfogás" vélekedéséről.

Természetesen mindig van "úgy általában" meg "átlagosan" és hasonlók. De (felelős) statisztikusok mindig hozzáteszik, aki ebből akar kiindulni, nagyon mellé nyúlhat.

Nehezen megfogható, de azért van olyan, hogy közvélemény, alaposabb vizsgálat viszont azt mutatja (legalábbis a statisztikusok és szociológusok szerint), hogy ez elsősorban az adott ország életszínvonalából adódó kulturáltságon múlik. Más szavakkal ez toleranciát vagy a másság iránti türelmetelnséget jelent, ami adódik a magabiztos öntudatosság megengedéséből, vagy a megélhetési nehézséggel küzdő általános idegességéből. Konkrétan nálunk e tekintetben sokat romlott a helyzet az elmúlt 30 évben, a közelmúltban még többet. Mivel itt e fórumon és külföldön is érdekel az általános hozzáállás, e tapasztalatok mondatják velem az előbbit. Errefelé a többséget e kérdés nem érdekli vagy egyenesen idegesíti. De szerintem az önidentitás a meghatározó, hiszen miért akarnék én bárkire ráerőszakolni egy cimkét, ha ő másként látja.

A közelmúltban az USA-ban ránkköszönt egy népesebb család. Hamar kiderült, a beszélgetésünkből tudták meg, hogy magyarok vagyunk. Második harmadik és negyedik generációs amerikaiak voltak, ötvenhatos menekült szülők leszármazottai. A gyerekek nemzedéke még tűrhetően beszélt magyarul, a dédunokák egy szót se. De angolul magyarnak mondták magukat. Lényegében egy átlagos külföldi ismereteivel rendelkeztek Magyarországról. De nagyon örültek nekünk, mondván, nagyon ritkán hallanak magyar szót. Most mit mondjak erre. Magyarok? Szerintem nem, a későbbi leszármazottak semmiféle kritérium alapján nem, de a nosztalgia, az ősök tisztelete és még néhány hasonló, belénk ivódott tulajdonság, ezt mondatja velük. Kérdésünkre nem akartak Magyarországra látogatni, láthatóan zavarban voltak. No ennyire "könnyű" megállapítani az etnikai identitást vagy hovatartozást. Én magyar származásúnak tartom őket, akikben még él egyfajta nosztalgia a magyarság mivoltuk iránt, de ennyi, nem több.

Az öröklött jellemzők jól hangoznak, csak senki sem tudja definiálni őket. Talán azért nem, mert sokkal meghatározóbb a neveltetés. Az előbbi példából én mindössze annyit állapítottam meg, feltehetően egy összetartó család, a kivándorlók sokat mesélhettek (már nem élnek), a család tagjai nyitottak, érdeklődők, de lelkükben már nem magyarok, mindössze más népekkel ha összevetik, több a magyarság iránti rokonszenvük.

Még annyit: a kérdezőt én mindössze témafelvetőnek tartom, akinek pont úgy van véleménye az általa elővezetett témáról, mint bárki más érdemi válaszolónak (sajnos részarányuk csökkenő tendenciát mutat). Bár kétségtelen, véleményével befolyásolhatja a többieket. Én ezt nem bánom.

2*Sü ennél kicsit jobban megvizsgálánám ezt az amúgy közkeletű kérdéskört. Volt már szó róla itt is és zöldeztem a válaszokat is, de jellemzően nem tűnik ki belőle, hogy akkor végül is...? Kicsit hosszabb lesz, de igyekszem kerülnei a már fölösleges hosszadalmakat és röviden a felmerülő részleteit sorra venni.

Mondjuk úgy egyet is értek az eddigiekkel, csak mivel hiányoznak belőle dolgok ezért nincs és nem is lehet a végén valamiféle következetes megállapítás.

Szerintem érdemes átvenni olyan kapcsolatos dolgokat, amik a téma hátterében akaratlanul is befolyásolhatják a beszélgetést. Elsőként letudnám a píszí Political Correctness agymenéseket, hogy már héhol arrafelé terelődik a tendencia, hogy nincs se faj, se rassz, ne etnikum és már lassan nemek sincsenek, mert az is csak tanult valami, sőt még az egyén kitalálhatja magának. Ezek nyilván badarságok és átnevezgetések, más esetekben meg összemosások vagy simán zavarodottságok. Na ez ennyi. Téma lezárva.

Átnézném viszont az elején azt, hogy egyáltalán milyen kifejezések tudnak és szoktak feljönni vagy keveredni a kérdéskörnél, mivel sok mindent félre is magyaráznak és sok mindent félre is értenek, vagy csak nem esik róla szó és talányos marad. Előbb csak listaszerűen és a lényegesebbeket kicsit érdemes átnézni. Nyugi nem mindet. :) Az eleje ennek az egésznek olyan át is ugorható akár, de hátha jól jön pár részlet belőle.

állampolgárság

népcsoport

etnikum

kultúra

származás

nemzetiség

őslakos

haza

genetika

nép

bevándorló

Na ezek nagyjából lefedik a témában keverhető és/vagy tisztázatlan elemeket. És itt előre venném azt is, hogy a felsorolt kifejezések országonként is valamennyire eltérően értelmezettek és tudományos részről sincs teljes egyetértés mindegyiknél, szóval van kavarodás, de nem is teljesen azért. Példa erre:

"Identitás: faj, etnikai hovatartozás, nemzetiség

A faj, az etnikai hovatartozás és a nemzetiség fogalma sok vita tárgyát képezi és képezi továbbra is. E figyelem ellenére az akadémikusok és a területen dolgozók nehezen tudják elszigetelni vagy elválasztani egymást, és azzal érveltek, hogy a faj, az etnikai hovatartozás és a nemzetiség szétválaszthatatlan, vagy összefügg egymással"

"Etnikai hovatartozás

Az etnikai hovatartozás egy kulturálisan és földrajzilag meghatározott csoporthoz való tartozásra utal, amely megosztja a kulturális gyakorlatokat, beleértve, de nem kizárólagosan az ünnepeket, az ételeket, a nyelvet és a szokásokat vagy a vallást."

( [link] )

National Library of Medicine, National Center for Biotechnology Information oldalán:

"A biológusok és a genetikusok történelmileg megosztottak abban a tekintetben, hogy a „faj” meghatároz-e különálló biológiai és genetikai kategóriákat."

( [link] )

humgenomics.biomedcentral.com

"Valójában a faj és az etnikai hovatartozás kifejezések pusztán társadalmi konstrukcióként léteznek, és nem használhatók felcserélhetően a genetikai származással. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a hagyományosan „fajoknak/etnikumoknak” nevezett csoportoknak különálló, egységes biológiai vagy genetikai alapjuk lenne. "

( [link] )

És nézzünk az amúgy a mindenki számára is nyilvánvaló tényekre példát, hogy a genetika bizony kimutatja az etnikumot, vagy nevezhetjük genetikai származásnak is. Itt van egy-két idézet olyan genetikai laboratóriumok weboldalairól, ahol készítenek dns elemzést családfa és származás megállapítására, mivel ma ez már elérhető az embereknek.

"Derítse ki etnikai származását és találjon új hozzátartozókat egyszerű DNS-tesztünkkel."

( [link] )

"Fedezze fel, honnan származik családja anélkül, hogy elhagyná a nappaliját." "CSAK 49 €" "Szerezzen betekintést DNS-éből, legyen szó etnikai hovatartozásáról vagy személyes tulajdonságairól"

"Gyakran Ismételt Kérdések

> Miért frissítjük az ügyfelek etnikai hovatartozására vonatkozó becsléseket?"

"- Bár a DNS változatlan marad, tudományunk folyamatosan fejlődik, hogy pontosabb és informatívabb etnikai becsléseket adjon."

( [link] )

Itt egy video ahol mutatja az eredményét a dns tesztnek származásilag. Valóban mix, de kimutathatóak a népességek vele. Így alakult a feltötlőé:

England, Wales, Scotland 54%, Ireland 15%, Central Europe 4%, Scandinavia 1%, Magyar 14%, West Slavic 7%, Italian Peninsula 4%, Greece and Balkans 1%, Iberian Peninsula 1%, Druze 1%.

( https://www.youtube.com/watch?v=gDk9w_JEgjY )

Vagyis a genetika az egyértelműen meg tudja állapítani az etnikumot, a genetikai származást, még ha egy mix is az, de nyilvánvalóan benne van a dns-ben. Itt érdemes kitérni a dns elemzés egy nem nagyon hangoztatott, de fontos részére, hogy az elemzéssel kimutatható a közeli kapcsolat, mint anya és apa, és az egyre távolabbi kapcsolatok is és ezek mások. Vagyis például a magyarok dns-ében a németekkel keveredések például nyilván egy későbbi és eredetbeli leszármazási. És megint más a magyarok időben távoli és keleti genetikai származása is. A távolabbi szekvenciákban még nincs német keveredés, míg a későbbi szekvenciákban meg van, tehát a német, horvát és egyéb keveredést elemző dns kimutatások nem a magyarok eredetét vizsgálják, hanem a bejövetel utáni későbbi keveredést. Csak mert ezt nagyon nem szokták megkülönböztetni, pedig lényeges.

Állampolgárság kérdése. Nyilvánvaló az értelme, de azért idetenném az állampolgárság jelentését is, bár ez az amit a legkevésbé értenek félre. Ezt nem idézem, hanem röviden és ott van link is:

Az állampolgárság az állam tagjának meghatározása, a tag vagyis állampolgár és az állam között kölcsönös jogi közösség van. Az állampolgár rendelkezik az állam által biztosított jogokkal és jogi kötelezettségekkel. A kötelezettségek megszegése esetén az állam jogilag eljárhat. Egy állampolgárság az megszerezhető.

( [link] )

( [link] )

Volt tehát akkor a genetikai származás és a hivatalos állampolgárság, hogy mik is lennének, de kulcskérdés még az etnikum értelmezése mivel a két előbbi között egy átfedést jelent.

Az etnikum jelentésében az alábbiakban látható módon benne van a genetika is, mivel ez elég nyilvánvaló is. Valamint valóban (!) összetett komponens halmazról is van szó, és ez már kiemelten is fontos a kérdésben.

Etnikum - wiki

"Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk." "A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik."

( [link] )

Ethnic group - wiki

" Az etnikai tagságot általában egy közös kulturális örökség , ősök, eredetmítosz, történelem, szülőföld, nyelv, dialektus, vallás, mitológia, folklór, rituálé, konyha, öltözködési stílus, művészet vagy fizikai megjelenés határozza meg." "Az etnikai csoportok a csoport azonosításától függően szűk vagy széles genetikai származásúak lehetnek, és sok csoport vegyes genetikai felmenőkkel rendelkezik"

( [link] )

Akkor itt hasznos lenne összefoglalni az eddigieket, hogy ne veszítsük el a fonalat, mert több idézet is volt mindháromra. Van három terület a kérdésben: állampolgárság, etnikum, genetika. Az állampolgárság megszerezhető, míg a genetikai hovatartozás az nem megszerezhető, az születéstől adott. És van egy átfedési területe a kettőnek, ami az etinikum, ami tartalmazza a genetikai származást és a kulturális dolgokat és többnyire az állampolgárságot is. Itt érdemes az etnikum egy teljes tartalmi jelentését felsorolni, mintegy emlékeztetőnek is.

Az Etnikum teljes értelmében magában foglalja az alábbiakat:

azonos genetikai származás,

hasonló fizikai megjelenési jelleg,

közös eredetmítosz vagy mitológia,

közös ősök,

közös történelem,

közös szülőföld,

közös nyelv,

összetartozás tudata,

közös kultúra,

közös folklór,

közös hagyományok,

közös művészet,

közös vallás,

közös társadalmi rituálék,

közös konyha és étkezés,

közös öltözködés,

azonos állampolgárság.

Ez a felsorolás az etnikum teljes képe, és nyilván hiányozhatnak elemek belőle, amitől még mindig azonos etnikumról van szó. De ezt nevezik úgy teljességében azonos etnikumnak.

És itt szokott keveredni a téma, mivel egy olasz az lehet csak olasz állampolgár is, és az olasz lehet csupán olasz származású is, és ezek nem ugyanazok. Itt három fő lehetőség, variáció van.

- OLASZ ÁLLAMPOLGÁR: Lehet akár úgy egy mindenben német német is, aki megkapta az olasz állampolgárságot és élhet olasz állampolgárként akármelyik országban, Olaszországban, Németországban, vagy máshol is).

- OLASZ ETNIKUMÚ: Olasz a genetikai származása és kultúrája is, olasz az anyanyelve, stb, de élhet Olaszországban is és akár Amerikában is egy olasz közösségben. Az állampolgársága is lehet olasz vagy más is.

- OLASZ GENETIKAI SZÁRMAZÁSÚ: Lehet kulturálisan egyáltalán nem olasz, aki nem beszél olaszul, nem olasz közösségben él, stb, lehet semmi másban sem olasz, mint a genetikai származása, valamikor a szülei Olaszországból jöttek. És ő is élhet akárhol a világon, kivétel nyilván Olaszország ebben az esetben. Erre példa egy sokadik generációs kivándorolt család tagja, aki már az adott ország állampolgára és adott ország kultúráját követi, ott született és ott nőtt fel és él.

Ezt a három lehetőséget szokták keverni és mintha nem lenne tisztázva. És előfordulhat, hogy csak az etnikum egy eleme nem illik valakire és megint egy sajátos helyzetről van szó, ami néha fejtörést okoz.

Például találkoztam olyannak aki két magyar szülőtől Svédországban született, ott nőtt fel és mindenben svédként él. A kérdésre, hogy minek tartja magát, svédnek vagy magyarnak, azt válaszolta, hogy svédnek. Mert hát abban él, olyan közegben. Míg másról meg hallhatjuk, hogy akkor is magyarnak tartja magát.

DE! Még egy fontos dolog. Az, hogy néha, adott esetben valakinek az etnikuma, hogy például magyar vagy amerikai, az csak bizonyos esetekben múlik a saját hozzáállásán! Mert manapság lehet hallani olyan liberális píszí kitalációt is, hogy mindig csak az egyén meghatározásán múlik az etnikuma, a hovatartozása, az etnikai identitása. Ez külföldön élők esetén a lehetőség, de a saját országában születettekre már nem érvényes. Szóval olyan azért nincs, hogy valaki Magyarországon született, itt nő fel, magyar az anyanyelve és azt használja, és nem máshonnan származik genetikailag akkor olyan nincs, hogy a saját kitalációja szerint ő meghatározhatja az etnikai identitását mint például filippínó. A nem a történelmi hazájukban élők esetén valóban a saját hozzáállása dönti el, de azoknál.

A kiírt kérdésre meg a válasz az, hogy aki genetikailag olasz származású, és a mindenben olasz felmenői Spanyolországba költöztek és átvettek minden spanyol szokást, ők a kivételes eset ebben a kérdésben. Kivétel, mert már nem az eredeti hazájukban élnek, tehát az etnikumuk, a nemzeti identitásuk az a saját hozzáállásuktól függ és ennyiből ezt nem lehet eldönteni.

Őrájuk mint több generáció óta más országban élőkre tényleg az illik, hogy aminek tartják magukat. Vagyis:

vagy olaszok, ha annak tartják magukat,

vagy olasz származású spanyolok.

Míg alapesetben az etnikumot eldönti pár főbb tényező:

azonos genetikai származás,

közös szülőföld,

közös nyelv,

összetartozás tudata,

azonos állampolgárság.

Ja 2*Sü egyet nem néztem a kérdésben.

"Emberünk nem tud róla, hogy a felmenői – ennél az extrém példánál egytől–egyig – olaszok. Spanyolnak tartja magát,..."

Akkor spanyol.

(De olasz származású amit majd egy dns vizsgálat kimutathat).

Jó lenne nem összemosni két dolgot.

Bármelyik fogalomra (identitás, származás, etnikum és társai) van egy társadalmi, egyéni vélekedés, akár meghatározás, továbbá van egy, a terület kutatói által alkotott fogalomjelentés. Az első a csoport vagy egyén "laikus" megállapítása, ami vagy igaz vagy nem, részben vagy egészben. A második pedig a szakértői meghatározás, amit igaznak tekintünk mindaddig, míg e körből valaki(k) által cáfolva nincs.

Elemezhetjük a csoport vagy egyén vélekedését, ha ez a kérdés, de fogalmi szempontból érdektelen. Ott csak a szakma megállapítása releváns. Akár teljes a konszenzus, akár vannak véleménykülönbségek részletekben (másban nem lehet, mert akkor a szakmának nincs megállapítása).

Valójában hosszú szöveget olvashattam, csak a mondanivalóját nem látom.

Etnikai kérdésekben van a társadalom tagjainak meglehetősen sokféle véleménye. Részben helyesen, részben helytelenül. A társadalom ilyen. Van a szakmának véleménye. Azt tarthatjuk helyesnek, és lehet hogy sokan nem értik meg, vagy egyáltalán nem is ismerik. Ezen túl, lehet az egyénnek önmagáról vélekedése. Nincs semmi értelmes ok annak kétségbe vonására, akár szakmailag igaz, akár nem. Ő így tartja, rendkívül ritka, hogy bármely okfejtés hatására megváltoztatná annál is inkább, mert ez a belső meggyőződése.

Ami pedig a kérdés értelmezését illeti a #2. utolsó bekezdés elején, a válasz a konkrét egyén ismereteinek szintjétől és ezzel is összefüggő felelősségétől függ. Jellemzően jó széles paletta a pontos megfogalmazást illetően.

Szerintem 2*Sü azzal semmire sem mész azzal, hogy angolon ki mit ért, hogy genetikai és száramazási tartalmat, vagy a nép szokásainak összességét. Persze ha véleménykutatással foglalkozol, akkor ez valóban hasznos. Viszont ilyen alapon én sosem vonom le azt a következtetést, hogy mi a helyes. Még szakmai téren is újra vizsgálom, átnézem a szakma véleményeit, a haladási irányt és fejleményeket, stb, stb. Szóval úgy vélem, hogy az emberek mivel ilyenekkel csak érintőlegesen foglalkoznak, leginkább hallanak és olvasnak pont valamit és nem mennek bele a tanulmányozásába, ezért úgymond "kapásból válaszolnak" rá, hogy szerintük mi az. Éppen ezért részleteztem a szakmai vélemények fajtáit, mellette a biztos álláspontot, és a két lehetőséges választás helyett a három lehetőséget, mivel a helyzet olyan a kérdésben.

Szerintem különben az emberek többnyire mindkettőre értik, a származásra és kultúrára együttesen. :)

"Van egy falu Kelet Magyarországon, ahol eredetileg magyar lakosság volt. Az idő telt, a török jött és hódított, szóval az 1700-as évekre a falu lényegében kihalt. Ekkor egy helyi földesúr, nem lévén munkaerő, Németországból telepíttetett be embereket. Aztán jöttek magyarok, mások, ma öt nemzetiség él ott. ... Ott mindenki tudja, ki kicsoda, így is nevezik őket, de megkülönböztetésül mindössze. Mert ott mindenki (ismétlem, mindenki) magyarnak tartja magát. Meg közben német, román, szlovák, cigány is. Néha utálják egymást. Mint embert, de mint etnikumot nem. Az egyszerűen nem téma. Természetes állapot." (Idézet 1-estől.)

Így tudnám elképzelni a Világállamot. A jó értelemben vett "nyílt társadalmat". (Természetesen a nemzetiségek nevei itt most lényegtelenek.)

Egy ilyen társadalom addig működhet, amíg valamilyen érdekcsoport el nem határozná, hogy saját érdekében ellentéteket, ellenségeskedést szít az egyes népcsoportok között. Erre számos példa volt, van a történelemben. Ha ezt meg tudnánk akadályozni, valóban sikeres útra léphetne az emberiség. Ha nem tudjuk megakadályozni, előbb-utóbb a pusztulásunkhoz vezet, mert a technikai fejlődés gyorsabb, mint a mentális fejlődés, és már most olyan fegyverekkel rendelkezünk, melyek az egész Földet lakhatatlanná tehetik, ugyanakkor nem garantált, hogy vagyunk olyan szellemi színvonalon, hogy ne vessük be őket. (Ha erre gondolunk, a nemzetiségek, a nacionalizmus inkább káros, mint hasznos.)

Ugyanakkor milyen unalmas volna egy uniformizált világ, ahol minden település egyforma, legfeljebb az éghajlatában különbözik! Ha hiányozna kulturális sokszínűség! Erre gondolva belátjuk, hogy a sokféle nemzetiség hasznos.

Alapvetően tehát nem a különbözőség létezésével van probléma, hanem azzal, hogy hagyjuk teret nyerni azokat az erőket, melyek ezt kihasználják, rosszra fordítják.

De a kérdésed nem pont erről szól. Jó kérdés, egyébként, és nem egyszerű megválaszolni. Nincs is egyértelmű válasz, és nem biztos, hogy kell legyen. Ki, mikor, milyen okból kérdezi?

Túlnyomó többség az első lehetőséget választotta. 100 % spanyol. Először majdnem én is. Aztán a fele-fele állapotnál döntöttem. Mert mindkettő fontos, a származás és az edukáció is.

Külföldön élő magyarok itthon maradt családjai szembesülnek a problémával, amikor a külföldön született és élő unoka már jobban beszél "idegenül", mint magyarul, és annak az országnak a nyelvén gondolkodik, ahol él. Nem is kell ehhez sokadik generációsnak lenni.

Ebből a szempontból az is tökéletesen érthető, miért tömörülnek "szigetekbe" egy-egy népcsoport tagjai külföldön. Hiszen csak így maradhatnak meg annak, amik. Ha szétszóródnak, beolvadnak, és ezt ők nem akarják. Nem tudom, ez jó vagy rossz, mindenesetre érthető.

A befogadó ország részéről sem mindegy, hogy integrálni, vagy asszimilálni akar. Elvileg integrálni, de a honi közvélemény inkább akkor tekintené ezt sikeresnek, ha valójában asszimilálódnának.

Szerintem az a helyes felfogás, hogy elsődlegesen EMBEREK vagyunk, másodlagosan származásunkra, kultúránkra büszke olaszok, spanyolok, magyarok, angolok vagy akár busmanok.